A Wesselényi-mozgalomról, a kivégzések 350. évfordulóján
3.3. Különböző politikai dimenziók

A Wesselényi nádor nevéhez kötött főnemesi mozgalom (1664-1671) tagjai nyomást gyakoroltak a bécsi udvarra, hogy rávegyék Lipót Habsburg uralkodót, magyar királyt: az európai nagypolitikai játszmák helyett, a török elleni magyarországi harcot tartsa fontosabbnak. Az udvar válasza nem a török elleni cselekvés, hanem koncepciós felségárulási per volt: a mozgalom felszámolása és kivégzések, 1671-ben. A kemény fellépést központosított államszervezet -gubernium- bevezetése követte. Másfél évtizednek kellett eltelnie, hogy közeledjenek az álláspontok és megkezdődjön a törökellenes felszabadító háború.

Várkonyi Gábor történésszel a szerkesztő, Kiss Péter Ernő beszélget.

Egyszer volt… – Kossuth – szeptember 15., szerda, 20:35

Szerkesztő-műsorvezető: Kiss Péter Ernő

Tovább a műsoroldalra >>>