Határok nélkül: Moldvai csángó magyar falvakba látogatunk

Az augusztus 28-i adás tartalmából.
 

Külsőrekecsin, Klézse, azon belül Somoska, Buda és Tyúkszer. Mai műsorunkban ezekbe a moldvai csángó magyar falvakba látogatunk, ahogyan egy hónapja, a Magyarfaluról szóló összeállításom végén ígértem.

Bákót, Bákó megye központját, a csángók fővárosának tekintik. Őszintén szólva sok évszázados múltjából nem sok szépet hagytak meg a történelem viharai, de főleg a Ceausescu rendszer erőszakos iparosítása. Érdekesek azonban a 2011-es népszámlálás adatai: miközben 565 ezer román anyanyelvű lakosa mellett mindössze ötezren vallották magukat magyarnak, a 470 ezer ortodox mellett 96 ezernél több a római katolikusok száma. A csángó magyarokról pedig köztudott, hogy elsősorban katolikusok, magyarságuk csak második a fontossági sorrendben. Kopogjunk be a bákói Magyar Ház kapuján, amely a 119 alkalmazottal működő, 900 tagot számláló Moldvai Csángómagyarok Szövetségének is otthont ad. Magyar Ház hálózat kiépítését végzik a magyar kormány támogatásával, hozzájuk tartozó tájházakkal a magyarok lakta falvakban, hogy a gyermekek megőrizhessék és továbbvigyék hagyományaikat. A Szövetség elnökét, Pogár Lászlót halljuk.

Külsőrekecsinben is elkészült már az új Magyar Ház, benne ott jártunkkor éppen tábor zajlott – hagyományőrző vonalról – Dobos Rózsa vezetésével, aki először az aznapi programról mesél.

Történt, hogy a kunok betörtek, és uralkodtak a csángók felett hosszú éveken át. Ám elindult Szent László király, hogy megbüntesse a kun vezért és hogy megmentse a szép leányt az ellenségtől. A Búkiló hegyről lenézve elkezdte keresni az elrabolt leányt, aki félelmében bujdokolt a magyarok által elnevezett Szeret folyó völgyében. Szent László ezt nem tudván, elővette a kardját, majd a Forrófalva melletti lanka felé húzta, így létrehozott egy nagy árkot (sáncot), amely mai is látszik, ahol egy patak halad el a nyárfák és füzek mellett. Mindezek majdnem ezer év után ott vannak, mi több, a hegyen ma is látszik Szent László lovának térde nyoma, ahol kialakult a három halmos hegy. Hisz László király a Szeret folyó nyugati oldalán Bogdánfalva hegységének tetején állt meg a táltos lovával. Szép fehér ló volt, lehajolt a hegy tetejéről a Szeret folyóig, és ott vizet ivott. Azért hagyott nyomot a hegyről letérdelve, mert olyan nagy volt, hogy a királlyal együtt a homályokban is vigyázkodni tudtak – így szól a Duma István András által lejegyzett legenda egyszerű-mesés magyarázatot adva a környék érdekes természeti képződményeire. De miért is fordult a költő a mesék felé?

Utunk utolsó állomása Klézse Buda nevű részében Botezátu Viktória otthona, abban is az a helyiség, amely a hagyományőrző foglalkozásoknak helyt ad. Körben szőttesek, a faliújságon gyerekmunkák – mintaként is, emlékbe is. Tölgyfából készített szív egy hálás tanítványtól, a magyar címer gyöngyből fűzve, fakanálból baba és még sokminden más…

Hallgassa meg!

Határok nélkül – Kossuth – augusztus 28., szombat, 18:01

Szerkesztő-műsorvezető: Benkei Ildikó

Tovább a műsoroldalra >>>

Array
(
    [replacement] => 
		
		

    [shortcode] => 
		
		

    [title] => 
    [image] => //mediaklikk.hu/wp-content/uploads/sites/4/2021/08/20210720_165320-1024x768.jpg
    [alignment] => aligncenter
)
Array
(
    [replacement] => 
		
		

    [shortcode] => 
		
		

    [title] => 
    [image] => //mediaklikk.hu/wp-content/uploads/sites/4/2021/08/20210723_155455-e1629200513640-1024x576.jpg
    [alignment] => aligncenter
)

Videó ajánló

Olvasson tovább