×

Hajnal-táj: Az idén is megválasztották az év gyógynövényét

A május 13-i adás tartalmából.
 

Miskolc avasi református templom, műemléki védettségű temploma a város első, Nagy Lajos korabeli, fából készült temploma helyére épült. 1489-ben szentelték fel a ma is álló épületet, ami un. csarnoktemlpom, reneszánsz korabeli faragott stalluma a legértékesebb tárgya.

Medvét észleltek Diósjenőn – a nyomokból arra következtetnek, arra járt egy mackó, valószínű, a szlovák területekről téved ide.

Az előzőhöz hasonló medve látogatás azért még mindig ritka hazánkban. Az azonban tény, hogy a nagyragadozók szépen lassan újból megjelentek, de főképp az Északi-középhegység erdeiben. Károkat, és itt haszonállatokat érintő károkra gondolunk, csak a farkas, a medve nem okozott Magyarországon. A WWF Magyarország “Farkas, medve, hiúz, gyakorlati kézikönyvek nagyragadozókhoz” címmel kiadványt jelentetett meg, ami segít felismerni például a medve vagy a farkas közellétét.

Tiltakoztak a lakók, ezért nem épül meg a korábban tervezett veszélyes hulladékot feldolgozó ipari üzem Egerben. Attól tartottak, hogy mivel az üzem működése máshonnan ideszállított elektronikai hulladékot igényel, ami tovább növeli a közlekedési, és ezáltal a levegőterhelést is. Szerintük nincs megoldva a telepi szennyvíz kezelése és a keletkező veszélyes (pl. porleválasztó) hulladékok elszállítása sem. Ráadásul a telep lakóházaktól, természetvédelmi területtől és a híres egri borvidék szőlőitől pár méterre működne.

Az 1990-es évek óta nem történt akkora öntözésfejlesztés, amelynek építési munkálatai a napokban fejeződtek be a Homokhátságon. Az elsivatagosodással küzdő hatalmas terület, a Duna –Tisza köze nagy részéről és Csongrád megyei kisebb területeiről beszélünk örökösen csapadékhiánnyal küszködtek, az öntözés a fúrt kutakból egyre nehezebb és sokáig nem fenntartható megoldás. A Tisza vizének öntözésre való felhasználása az öntözőcsövek lehelyezése összesen 4, 4 milliárd forintba kerül majd.

Pénzes Béla rovarász professzor. Látványos, és ijedtségre adhat okot a pókhálós kecskerágó moly támadása, de nem veszélyes rovar. A Yponomeuta (Hyponomeuta) nemzetségbe tartozó pókhálós molyoknak évente 1 nemzedéke fejlődik. A fiatal sárgás színű lárvák tavasszal májusban jelennek meg, csoportosan szövedékben élnek, ott táplálkoznak, rágják a fiatal leveleket.

Az idén is megválasztották az év gyógynövényét. A sorban a feketenadálytő következik, amely főleg Európa nedves talajú régióiban honos. Az izületi fájdalmakra használt növényt a szegedi Fűvészkertben az igazgatónő Német Anikó.

A huszonéves terényi pár, a mezőgazdasági mérnök, Fáy Csenge és a kiváló szakács és helyettes séf, Forró Levente a budapesti forgatagot odahagyva Terénybe költözött, és egy kis segítséggel kecsketartásba fogott. Remek gomolyát készítenek, keresik náluk a kecsketejet is, de hamarosan érlelt sajtokért is mehetnek hozzájuk, és ha terveik valóra válnak, kecskehúst és abból készült ételeket is kaphatunk majd a munkájuknak köszönhetően.

Már azt is lehetne mondani, hogy a tavaly soha nem látott kukorica árat produkáló takarmány alap a kukorica a földben van és a szántó-vető ember abban reménykedik, ebben az évben is, ha nem is 7500 Ft. mázsánkénti árral, de jó pénzért tudják majd értékesíteni. Egy kicsit eltérő az állattartó véleménye…A felvásárlók még óvatosak, az árakat illetően, de már puhatolóznak a gazdák körül.

Több kedvezőtlen hatás is érte az elmúlt egy évben az állattenyésztési ágazatot. Ezek közül talán a legerőteljesebb a 35 %-os takarmány áremelkedés. Az új kötések is további magas árakat jeleznek, ami kihatással lesz a termékpálya minden szereplőjére. Fokozatos, 2-3 éven át tartó , lassú hús áremelkedések is következhetnek, ám ennek mértét még sok tényező befolyásolhatja. Köztük az Európai Uniós és hazai állattenyésztési támogatások is.

IDE KATTINTVA a teljes adást visszahallgathatja!

Hajnal-táj – Kossuth – május 13., csütörtök, 5:00

Műsorvezető: Gergácz Anikó
Szerkesztő: Bicsák Eszter

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább