Az elnök elmondta, a Mazsihisz több területen is kiveszi a részét a koronavírus-járvány elleni küzdelemből, többek között a Szeretetkórházzal, az intézmény bevállalta, hogy oltópontként is üzemel, ez komoly megterhelést jelent, de a kórház dolgozói, vezetése, az önkéntesek sikeresen látják el ezt a feladatot is, mindenkinek a legnagyobb megelégedésére.

A szociális ellátásokat is biztosítania kell a szervezetnek, ám ezt a szolgáltatást át kellett alakítani, mivel rájöttek, nem teljesítik a szociális szolgáltatások egyik nagyon fontos funkcióját, azaz eddig nem volt meg az a szociális háló, ami régebben annyira jellemezte a zsidó közösséget, amikor az elesetteket, a rászorultakat, a krízishelyzetben élőket segítették meg. A szervezet vezetői ráébredtek, az addig meglévő szociális ellátás nem fedi le a teljes zsidó közösséget, nekifogtak a kidolgozásnak, ezt még fontosabbá tette a koronavírus-járvány, annak mindenféle negatív gazdasági, egészségügyi, mentális hatása. A Mazsihisz több programot is elindított, ezek egyike a Kéz a kézben nevet viseli, a finanszírozását pedig a Joint végzi. A nemzetközi szervezet szigorú szabályok mentén biztosítja a forrásokat a programhoz, pontos elszámolást követelve, a Mazsihisz amennyiben teljesíti az elvárásokat, akkor kéthavonta juthat hozzá újabb és újabb támogatásokhoz.

Már a hatodik kiírás indult el, szerencsére egyre nagyobb keretösszegekkel, így ma már a korábbi 150 helyett 250 családot tudnak támogatni.

A holokauszt túlélők ellátása az egyik legkiemelkedőbb feladat, ennek több forrása is van, mint a párizsi békeszerződés is, amelyik a zsidó közösségek helyreállítását segíti, az egyéneknek pedig a német kormány ad komoly támogatást, ami a Claims Conference és a MAZS Alapítványon keresztül jut el az érintettekhez. A MAZS rendkívül sok szolgáltatást biztosít a holokauszt túlélőknek, így el lehet mondani, a túlélők helyzete konszolidáltnak mondható. A Mazsihisz sokkal komolyabb problémát lát a második generációnál, aminek a tagjai sokkal jobban ki vannak téve a gondoknak, ők azok, akiket például a rendszerváltás veszteseinek lehet mondani, ráadásul ezek az emberek is magukban hordozzák a Holokauszt traumáit, ami megnehezíti a mindennapos életvitelüket. A szervezet ezért is indította el a Holokauszt túlélők második generációjának támogatási programját, a Mazsök támogatásával, ami egész Európában példát mutatott – emelte ki Heisler András. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy Európában elsőként egy a magyar állam által létrehozott közalapítvány volt az, amelyik fontosnak tartotta, hogy a második generációt segíteni kell.

Az interjú a 2021. április 30-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.