„És számláljatok magatoknak napokat az ünnep másnapjától, attól a naptól, amikor hozzátok a felmutatandó ómert; …hét teljes hetet számoljatok. Ötven napot számláljatok, a hetedik hét utáni napig és akkor mutassátok be az új lisztáldozatot az Örökkévalónak”.

Fenti vers-idézet – a második Templom idején – késhegyig menő vitát okozott a farizeusok és szadduceusok között. Mint ismeretes, a farizeusok a Bibliát a zsidó szájhagyomány alapján magyarázták, míg a szadduceusok szó szerint értelmezték, figyelmen kívül hagyva a hagyomány által előírt értelmezési előírásokat.

A farizeus iskola az eredeti szöveget – ami úgy szól, hogy „a szombat másnapjától” – úgy értelmezték, hogy az ünnep, vagyis pészáh, másnapjától kell hét hetet számlálni, amikor is sávuot van, azaz a Hetek Ünnepe. E gondolatmenet szerint a szombat ebben az esetben munkaszüneti napot jelent. Ilyen értelmezést adtak mind a korabeli, mind a későbbi – a zsidó hagyományokon alapuló – Biblia-fordítások is. Ezzel szemben a nem-zsidó fordítások szó szerintiek „számoljatok, a szombatra következő naptól…”. Ez egybecseng az egykori szadduceus értelmezéssel.

A fenti vers alapján történik – mind a mai napig – az ómerszámlálás, ami pészáh második estéjén kezdődik és 49 napig tart. Az ötvenedik nap sávuot, a Hetek Ünnepe, mely a zsidó hagyományban egyrészt, mint a Tóra-adás, másrészt, mint a Zsengék Bemutatásának ünnepe szerepel.

Később a pészáh és sávuot közötti 49 nap (vagy annak egy része) részben gyász jelleget öltött. A hálákha megemlíti, hogy ebben az időszakban, rabbi Akiba tanítványai között járvány tört ki, ami sok ezer ember életét követelte. Modern történészek szerint azokról van szó, akik a Bar-Kochba felkelés során vesztették életüket s innen eredeztetik – a szabadságharc leverése miatti burkolt gyász jeléül – azt a szokást, hogy az ómerszámlálás napjaiban nem szoktak házasodni, nem hallgatnak zenét, általában nem vigadnak.

A szöveg a 2021. április 30-i Halljad Izrael! adásában elhangzott írás szerkesztett változata.