„Ez a határozat nem más, mint egy újabb ideológiai erőszakoskodás, ami kirekeszti azokat, akik egy adott világnézeti felfogással nem azonosulnak” – jelentetti ki Hidvéghi Balázs a Fidesz EP-képviselője azután, hogy az Európai Parlament az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transz- és interszexuális) emberek „szabadságzónájává” nyilvánította az Európai Uniót. Az EP sajtóközleménye azt állítja, hogy a döntés válasz arra, hogy az „LMBTQ-jogok területén egyes tagállamokban – mindenekelőtt Magyarországon és Lengyelországban – visszalépés tapasztalható”, Hídvégi Balázs szerint azonban a határozat egyrészt csúsztatásokat tartalmaz, másrészt visszaél az „egyenlőség” és a „szabadság” eszméivel. Magyarország nem fogad el olyan „erőszakos ideológiai kinyilatkoztatásokat”, amelyek a társadalom alappilléreit kezdik ki, és fenyegeti a gyermek egészséges fejlődését – közölte az EP képviselő, de egyáltalán mi köze az Európai Parlamentnek a tagországok családképéhez, családjogához? Mit jelenthet a „szabadságzóna” a jog nyelvén? Belefér-e az uniós együttműködésbe az, hogy Brüsszel ideológiai harcot hirdet egyes tagállamok alkotmányos alapjai ellen? S végül, tényleg ez a legfontosabb, egy világjárvány közepén…?

Vendégek:
Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője
Párkányi Eszter az Alapjogokért Központ elemzője

A nap kérdése – Kossuth Rádió –  március 16., kedd, 18:30

Szerkesztő: Ujhelyi Zoltán

Tovább a műsoroldalra >>>