Több generációs építész dinasztia sarja. Már a szépapja is építőmester volt Svájcban, nagyapja Békéscsabán alkotott, ő viszont már Aradon született. Fiatal építészként, az 1870-es évek második felében költözött Budapestre. Az ezt követő bő negyed évszázadban a főváros olyan épületeket köszönhetett neki, mint például a Király utcai híres Gozsdu udvar, a Központi Statisztikai Hivatal budai palotája, vagy éppen a bérház és piac keverékét megtestesítő Hunyadi téri és Hold utcai vásárcsarnokok. A ma is látható budapesti városkép megszületésében neki is jelentős szerepe volt, hiszen mind az állam, mind pedig a tehetősebb családok körében népszerű építésznek számított és sorra kapta a megrendeléseket. De ki is volt ez a rendkívüli teherbírású, szinte fanatikusan elkötelezett építész, aki élete 55 éve alatt mintegy 160 jelentősebb épületet tervezett nem csak a fővárosban, de a Monarchia minden pontján?
Az 1850-ben született és 1905-ben elhunyt Czigler Győző építészről szól a Regényes történelem adása.
/
Regényes történelem – Kossuth – március 5., péntek, 20:35
Szerkesztő: Farkas Szabolcs
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.