Az oltási regisztrációs oldaltól a nemzeti konzultációs felületen keresztül, a koronavírusról szóló tájékoztató oldalig. Összehangolt kibertámadás érte a magyar kormányzati oldalakat a február végén. A külföldi IP címekről indított akció Orbán Viktor miniszterelnök nemzeti konzultációval kapcsolatos bejelentése után kezdődött, s a hackerek napokon át ostromolták a kormányzati és közigazgatási ügyintézési portálokat. Szakértők szerint a kibertérben ma már gyakorlatilag háború zajlik, az információ lopás, kémkedés ellen pedig a nagyhatalmak éppúgy nem találnak biztos védelmet, mint a vállalatok, és akkor még nem beszéltünk az egyszerű felhasználókról, akik a home office miatt szintén sebezhetőbbé váltak. A koronavírus járvány a virtuális térben is fertőz, az IBM Security X-Force adatai szerint kétszer annyi kibertámadás érte a járvány elleni küzdelmet támogató iparágakat 2020-ban, mint egy évvel korábban, ráadásul a kiberbűnözők gyakran olyan vállalkozásokat céloztak meg, amelyek a betegség elleni védekezésben kulcsszerepet játszanak: kórházakat, gyógyászati és gyógyszeripari gyártókat, ellátási láncot működtető energetikai vállalatokat. De kiknek állhat érdekében megbénítani egy kórházat? Megvédhetők-e kulcsfontosságú rendszerek? Mire figyeljünk egyszerű felhasználóként, s mi mindent gondoljunk újra, ha a virtuális térbe költözött a munkahelyünk?
Vendég:
Bencsik Balázs, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének igazgatója
/
A nap kérdése – Kossuth Rádió – március 5, péntek, 18:30
Szerkesztő: Ujhelyi Zoltán
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.