Csontbáró címmel krimi készül Orbán Balázs életéről.
Béla váráról és titkos, kincses alagútjairól Ilimárig –egy kifestő lapjain.
Hupikék Péter és Hamupipőke – hét előadás bábjaiból látható kiállítás Nagybecskereken.
Élőszóval a Meseszó Egyesületről
Orsótól a fonóig és a böjti karikázóig – a felvidéki Berkő népdalkör Berzéte és Körös népdalaiból, hagyományaiból válogat.
Ezek lesznek mai műsorunk témái.
Rajfilm készül a legnagyobb székelyről, Orbán Balázsról. A történet szerint a titkosszolgálat és egy gyógyszerész is keresi azt a három jegyzetfüzetet, amelyet a Csontbáró – akit egyébként lehet, hogy megmérgeztek – tehát Orbán Balázs hagyott hátra Székelyudvarhely mellett, a Szejkén. Isztambul, Egyiptom, Jersey szigete, Bécs, Párizs vonalon zajlik a nyomozás, háttérben régi udvarhelyi fotók, előtérben pedig a Legendárium-rajzfilmek készítőinek legújabb ötletei az Orbán Balázsról szóló rajzfilmben. Fazakas Szabolcsot, a film rendezőjét, a legendárium ötletgazdáját Szilágyi Szabolcs kérdezte.
600 darab kifestőkönyvet osztott szét ifjabb Vura Ferenc a karácsonyi ünnepek idején a Fekete-Körös-völgyben élő gyermekeknek. A Belényesi-medence regéit, mondáit gyűjtötte csokorba saját gyerekkori élményei alapján. S hogy az óvisok, kisikolások számára megnyíljon az út szülőföldjük hagyományai, mondavilága felé, maga készítette rajzokkal egészítette ki, amit aztán ki-ki a maga fantáziája szerint kiszínezhet, s máris otthon érzi magát – otthon, szülőföldjén. Ionescu Nikolett lapozgatta a színezőt ifjabb Vura Ferenccel.
„A bábjáték az egyik legkülönlegesebb művészet. Animálni, lelket lehelni egy élettelen figurába maga a varázslat, sőt, szinte a teremtés misztériumába emel.” – vallja Giovanni Kornél bábszínész és rendező, akinek egyszer régen én nyithattam meg kiállítását Budapesten. Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona, Toldi és Micimackó – ma is magam előtt látom a bábok alkotta csodás mesevilágot. Bizonyára hasonlónak lehetnek tanúi a látogatók Nagybecskereken, ahol a bábszínház elmúlt hét előadásának bábjaival ismerkedhetnek. A bábok készítőjével, Faragó Tiborral természetesen kulisszatitkokról, kedvencekről is beszélgetett Kónya-Kovács Otília.
„Élőszóval, amit a népmeséről tudni kell” címmel szervez online előadássorozatot a Meseszó Egyesület a hagyományos mesemondás napjainkban is alkalmazható ismereteiről. Az eheti előadó Raffai Judit, a Hagyományok Háza népmese tanfolyamának állandó oktatója, az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának egyetemi tanára volt. Ennek apropóján kérdezi őt a hagyományos mesemondás visszatanításának délvidéki tapasztalatairól Németh Ernő.
Orsótól a fonóig. A közösségi élet legfontosabb színtere hajdan a fonó volt a téli időszakban, amely a őszi betakarítástól többnyire a farsang végéig tartott. A kenderszál ugyanis ekkor került fonható állapotba. Felvidéken, Gömör északi részén Berzéte és Kőrös falujában még az ötvenes években is voltak fonók, amire úgy emlékeznek a helybéliek, hogy a böjti időszakban oda jártak, ott találkoztak, mert ez volt a mesemondás, a helyi közösség népdalainak és játékainak fő színtere. A téli ünnepkör szokásairól és a hagyományokat tovább éltető BERKŐ népdalkörről szól Palcsó Zsóka összeállítása
Riporter: Palcsó Zsóka
Szerkesztő: Benkei Ildikó
Határok nélkül – Kossuth – február 27., szombat, 18:02
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.