Ez a ház nem csak egy zsinagóga

Kiss Henriett, a Rumbach utcai zsinagóga és közösségi tér igazgatója az épületbejárásról és két nagyon szép történetről is beszélt.

Az igazgató elmondta, akkor kapta meg a felkérést az intézmény vezetésre, amikor a felújítási munkák közepette nagy szükség volt a hitközség részéről egy olyan emberre, aki nem csak a kivitelezésben, hanem tartalmilag is képes ezt a házat összefoglalni. Mert már ekkor fontos volt az is, melyek lesznek azok a műszaki részletek, amik később a ház tartalmi részét képezik majd. Mert azt tudni kell – emelte ki Kiss Henriett, ez a ház nem csak egy zsinagóga, az állammal kötött támogatási szerződés világosan rögzíti, itt egy közművelődési teret is létre kell hozni. Tegnap került bemutatásra a sajtó munkatársainak az a műszaki tartalom, ami pont a közművelődési célokat fogja szolgálni. Ez egy nagyon nehéz munka volt, hiszen egy olyan teret kellett rendezvénytechnikai eszközökkel felruházni, ami korábban soha nem rendelkezett ilyenekkel, arról nem beszélve, egy zsinagóga soha nem abból a célból épül, hogy az egy előadótérként is üzemeljen. Ezért – tette hozzá az igazgató, minden eszköz mobil azaz eltüntethető, hogy esetenként csak és kizárólag zsinagógatérként üzemeljen a ház.

Bár ez egy multifunkcionális épület, de egy alapvetést mindenkinek szem előtt kell tartania, a Rumbach alapvetően egy zsinagóga, ami azt jelenti, hogy minden látogatónak be kell tartani a zsidó vallási szabályokat, de csak olyan produkciók kerülhetnek itt bemutatásra, amelyek elfogadják a zsinagógai teret, környezetet.

A Rumbach utcai zsinagóga ad helyet a zsidó ifjúsági szervezeteknek is, Kiss Henriett elmondta, ez a Mazsihisz stratégiai döntése volt, egy hosszas egyeztetés után, amit a Jointtal folytattak le. Így a szervezetek az épület padlástermében kapnak helyet, több mint 200 négyzetméteren.

Az igazgató beszélt arról is, hogy a Rumbach utcai zsinagóga azért is különleges, mert amikor Otto Wagner megbízást kapott az épület megtervezésére, akkor direkt az volt a kérés, hogy legyenek az épületben kiszolgáló helységek is, ezért lett olyan az épület utcafrontja, mint egy bérházé, amibe hátulról mintha beleharapna a zsinagóga. Így lett egy lakásrendszer is, amihez a samesz lakása az első emeleten, a másodikon volt a rabbi és a kántor otthona, míg a harmadikon jesiva működött. Egy Izraelben élő magyar származású szemorvos, Dickstein Sándor pont a második emeletről hozott egy történetet. Eljött még az építkezés alatt, aki megmutatta a második emeleti egyik lakást, ahol ő maga született, hiszen a nagyapja, Tennen Viktor volt a zsinagóga kántora 1944-ig. Ő volt az, aki 1941-42-ben sokat segített a magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidókat igyekezett menteni.

Kiss Henriett egy másik történetről is beszélt, ahol egy amerikai testvérpár véletlenül talál rá szüleik házában egy dobozra, amiben magyar nyelvű iratok voltak, majd ebből lett egy magyar kutató, Gyekiczki András segítségével, ebből lett egy családfakutatás, aminek során az 1700-as évek első feléig sikerült visszajutni. Kiss Henriett elmondta, mindkét történet a Rumbach utcai zsinagógában megrendezésre kerülő állandó kiállítás alapja lesz.

Az interjú a 2020. október 9-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.

Videó ajánló

Olvasson tovább