A főrabbi a túlélő címről úgy nyilatkozott, már nincsenek további tervei, de persze az is igaz, vannak olyanok, akik őt szeretnék túlélni, a tervük teljesülni fog. Majd. Egyszer.

Saját életéről azt mondta el, a történelem sajátos és szerencsés körülményei vezettek oda el, hogy rabbi lett. Ha nincs az 1956-os forradalom, akkor egészen biztosan nem válik belőle rabbi, talán kántor, de azt is csak úgy, hogy mellette valamilyen civil foglalkozást is űz.

Arra a kérdésre, hogy mit szeretett volna csinálni, kardos Péter úgy felelt, szívesen lett volna a földdel, a növényekkel foglalkozó szakember, mint a napokban elhunyt Bálint György, Bálint gazda. Amikor valamilyen szakmaválasztásra került sor az életében, akkor azt mindenképpen el kellett érnie, hogy csak olyan szakmát tanuljon, ahol nincs szükség a matematikára, így végül maradt a Rabbiképző Intézet. Mi is kellett mindehez? Beszédkészség mindenképpen. kardos Péter az Anna Frank gimnáziumban több szavalóversenyt is nyert, amit – többek között – a magyartanárainak Máté Miklós főrabbinak és feleségének is köszönhetett.

Kardos Péter beszélt egykori rabbikról is, mint például Salgó Lászlóról, aki arról is volt híres, hogy már a beszéde elején zokogásba tört ki a hallgatóság, bár a főrabbi szerint ez elsősorban a hallgatóság összetételéből adódott, hiszen akkor még sok Holokauszt túlélő járt a templomokban.

Persze az is igaz, hogy a mai napig a nagyobb Holokauszt megemlékezésekre általában Kardos főrabbit kérik fel, nem csak túlélőként, hanem kiváló szónokként és kántorként egyaránt. A jó beszéd alapvetően fontos, ennek kapcsán említette meg két példaképét is, ezek egyike volt Scheiber Sándor, akitől a pátosz nélküli prédikálást tanulhatta meg. A másik példaképe pedig Katona József volt, aki a Dohány utcai zsinagóga főrabbijaként tevékenykedett. Ő volt az, aki majdnem a szószéken halt meg, miután ott kapott szívrohamot. Mint megjegyezte, a kollégái nem tartották őt sokra, de egykori talmud professzora azt mondta róla, Katona rabbi az, aki megtanulta a Bibliát. Ami akkor – és talán azóta is – ritkaságnak számított. Kardos Péter szerint Katona József bár pátoszosan beszélt, de a mondanivalója elütött a kor politikájától. Példaként egy sábáti prédikációját hozta fel az ötvenes évek első felében, ahol a személyi kultusz ellen beszélt a zsúfolásig megtöltött Dohány utcai zsinagógában.

Ami a Rabbiképző egykori vezetőjét illeti, Kardos Péter szerint ma már senkin sem lehet számonkérni Scheiber Sándor munkásságát, mert a kiváló rabbiból, professzorból csak egy volt. Hozzátette, sajnos tudomásul kell venni, a mai kor rabbigenerációjának már nem mond semmit Scheiber neve

A főrabbi arra a kérdésre, hogy egy hittudományi egyetemen tanítana-e ma – bármilyen felekezetű hallgatókat a Bibliára úgy felelt, ez a kérdés már azért sem aktuális, hiszen jóval a 70 év felett is van.

Kardos Péter beszélt arról is, hogy dolgozott idegenvezetőként is, de bármilyen meglepő, az állambiztonság akkor nem kereste meg, erre csak később, már rabbiképzősként került sor. megjegyezte, érdekes volt az első meglkeresés, mert köztudott volt róla a kertészet iránti érdeklődése, ezért pont ebben az ügyben kerste fel valaki, majd utána rátért arra, hogy Kardos Péter jelentene-e, ha éppen egy nyugat-európai mártír megemlékezésen venne részt. Persze nem lett belőle semmi.

A főrabbi felelevenített egy másik emléket is, amikor a Népszínház utca sarkánt volt egykori kávézóba ment be, majd jött egy razzia, ám akkor a személyijében nem volt még munkahely megjelölve, így bevitték a rendőrök. A kapitányságon faggatták, mivel is foglalkozik. halottakkal – jött a válasz. beírták, de a kihallgató nem értette, így azt mondta neki, elásom a halottakat. Persze ez sem volt elég, így megadta a kihallgatónak a hitközség akkori vezetőjének a telefonszámát, aki végül igazolta.

Az interjú a 2020. július 17-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.