Ezen a héten nem csak egy új hetiszakaszt olvasunk fel, hanem újhold is van.
Valóban, ezért először arról beszélnék, hogy az újhold miért is olyan fontos a judaizmusban. A zsidó naptár lunáris, azaz a Hold szerint megy, azaz nem a Nap állása szerint számolja az időt. Az ünnepek, amikor a hónap ilyen vagy olyan napján kerülnek megtartásra, akkor tudnunk kell, melyik a hónap első napja, ez pedig az újhold. Régen, a bibliai időkben az újhold megállapítása olyan fontossággal bírt, hogy a judeai lakosoknak kötelező volt felmenni a Szanhedrinhez, a rabbinikus bírósághoz tanúsítani, hogy valóban látták az újholdat. Természetesen annak kellett felmenni, aki valóban látta azt. Őt egy komoly procedúrának vetették alá, kikérdezték, hogy milyen is volt az újhold, hogyan nézett ki, amikor megfelelt az ember tanúbizonysága, akkor kihirdették, hogy ma van az újhold, így tudták, mikor kezdődnek az ünnepek. Ma már ez a procedúra elmarad, mert a naptár minden tekintetben megfelel az előírásoknak, ám az Újhold megmaradt, félünnepi jelleggel. Ilyenkor Hallélt mondunk, Istent dicsőítő zsoltárokat, külön az erre vonatkozó részt olvassuk fel a Tórából.

Mi vár ránk Tamuz havában?
Tamuz 17-én böjtnap kezdődik, a jeruzsálemi Szentély pusztulásának ez a kezdőakkordja, Jeruzsálem belső falai ekkor dőltek le. Ez egy reggeltől estig tartó böjt, ezzel veszi kezdetét a Dreiwochen, a három gyászhét, amikor nem tartunk örömünnepet, nem tartunk esküvőt, a férfiak nem borotválkoznak, a hölgyek nem festik magukat. Ez a három hét egy egyre fokozódó gyászban folytatódik, az utolsó kilenc napon már nem eszünk húst, nem iszunk bort, természetesen a Szombat az kivétel. Ez jut el végül Tisa Beávhoz, ami egy 25 órás böjt, a Szentély pusztulásának gyásznapja. A hagyomány szerint mindkét Szentély ugyanazon a napon pusztult el.

Mindezeket megelőzi a mostani hetiszakasz. Mit olvasunk fel a héten?
Most Korach szidráját olvassuk fel, ami leírja a Korach lázadás történetét. Korach unokatestvére volt Mózesnek és Áronnak, ő maga is levita, az akkori vezető kasztnak a tagja. Ő nem volt megelégedve azzal a szereppel, amit a sors, Isten, vagy Mózes és Áron rámért, el akarta foglalni akár Mózes, akár Áron helyét. A klasszikus kommentárirodalom szerint Korach demagóg szövegekkel próbálta maga mellé állítani a népet, Mózest és Áront nepotizmussal vádolta, a testvérek birtokolták a vezéri posztot, Mózes volt a világi, Áron a vallási vezető. Az első igazi Istenítéletnek vagyunk a tanúi a Korach lázadásnál, hiszen Korachot és az általa felbújtatott 250 embert elnyeli a föld, Isten így mutatja meg, hogy Mózes és Áron nem saját magukat tolták fel vezetői pozícióba, hanem valóban ő választotta ki őket erre. Erről szól a hetiszakasz.

Köszönöm a beszélgetést, a tanítást.
Breuer Péter

Az interjú a 2020. június 26-i Halljad Izrael! adásában elhangzott beszélgetés szerkesztett változata.