Hajnal-táj: Az erdélyi lótenyésztést segítő program indult útjára a Hortobágyról

A június 12-i adás tartalmából.
 

Túzokmentés
Vannak olyan védett állatok, amelyek agrárélőhelyekhez kötődnek. Ez időnként nehézséget okozhat a gazdálkodóknak, de meg lehet előzni a nemzeti parkok segítségével – mivel a természetvédelmi törvény értelmében tilos védett állatok életét veszélyeztetni, sőt, megzavarni. Az egyik ilyen állat a túzok, ami a kontinens legnagyobb madara, és Magyarországon él a második legnagyobb állománya, így nagy felelősségünk van a megőrzésében. Lóránt Miklóssal a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi területfelügyelőjével Bánsági Éva készített interjút.

Madárvédő technika
Nagy reményeket fűznek a madárvédők az EON áramszolgáltató új kezdeményezéséhez. A társaság egy hazai fejlesztésű eszközzel szeretné megóvni a madarakat az áramütéstől, a nagyfeszültségű vezetékek közelében. Az új technikai megoldást most tesztelik, ha beválik, akkor országszerte használni fogják. Gyarmati Péter interjúja.

Kaszálják a sulymot Sarudnál
A sulyom Európában rendkívül ritka, Magyarországon bőséggel található vízinövény. Kezdetben az iszapban gyökerezik, majd levélrózsájának kifejlődése után úszó hínárrá válik. Ma már kevesen tudják, hogy valaha fontos tápláléka volt a víz mentén élőknek, különösen a török hódoltság 145 éves időszakában. Vízigesztenyének is nevezték édeskés, gesztenyére emlékeztető íze miatt. Az ázsiai konyha ma is szívesen használja, nálunk viszont védett növény, eszmei értéke 5000 Ft. Talán ez az oka, hogy jócskán elszaporodott a Tisza holt ága mentén és szinte benövi a vízfelületet. Most önkéntesek ritkítják a sulymot a Sarudi-medencében, mert gondot okoz a halaknak, a vitorlázóknak és a horgászoknak. Pilisi Csenge riportja.

Beindult a folyami horgászat a Tiszán.
A holtágak helyett ugyanis egyre többen választják a folyóvizeket, ahol egészen más minőségű a halállomány. Hajnali Csali rovatunkban Kovács György horgásszal Zsoldos Barnabás beszélget.

Lovak Erdélynek
Az erdélyi lótenyésztést segítő program indult útjára a Hortobágyról. Egy őrségi muraközi, egy hortobágyi nóniusz, a bükki nemzeti parkból egy mezőhegyesi félvér és Bábolnáról egy arab telivér mént adott hargitai, illetve kolozs megyei gazdáknak a magyar állam. A program célja, hogy egységes és korszerű ménesek alakuljanak Erdélyben is. Gyarmati Péter riportja.

Az a szép vidéki élet…
A Vértes ölelésében fekvő Csákberényen áthaladva, majdnem a falu szélén, egy szinte mesébe illő házikó állítja meg az embert. Egy helybéli művészházaspár lakik ott, Máhr Ferenc festő-szobrászművész és felesége, aki fazekas, no meg a hűséges társsá avanzsált szamár. A kordéba befogva vele járják a vidéket, és élvezik, hogy a természettel összhangban élhetnek. Benkő Andrea először a kerámiákkal megrakott házikóba lépett be.

IDE KATTINTVA a teljes adást visszahallgathatja!

Hajnal-táj – Kossuth – június 12., péntek, 5:00

Szerkesztő: Horváth Katalin
Műsorvezető: Juhász Zsolt

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább