Kossuth Rádió

Hajnal-táj: A túlélésért küzdenek a magyar borászatok a koronavírus-válság miatt

A május 26-i adás tartalmából.
 

Az ország számos pontjáról vittek be az elmúlt hetekben légpuskával lelőtt madarakat a Hortobágyi Madárkórházba. A megszokott mértékűnél jóval több szárnyas: nem védett, védett, és fokozottan védett madár is áldozatul esik: fehér gólya, barna rétihéja, dolmányos varjak, örvös galambok és még sorolhatnánk. Sokan találgatják, mi lehet ennek az oka. Van, aki a vírus okozta pánik idején légpuskát beszerzők rovására írja a történteket. Déri János, a kórház vezetője szerint esetleg összefügghet a kijárási korlátozások, az otthonmaradás, és az ebből kialakuló tehetetlenségből származó agresszióval az esetek számának drasztikus emelkedése.

Hallgassa meg!

 

Egy Fakopp nevű diagnosztikai eszközt vásárolt a közelmúltban a győri városgazdálkodásért felelős Győr-Szol Zrt, a magyar fejlesztésű szerkezet alkalmas a fák törzsének és a nagyobb ágak roncsolásmentes vizsgálatára, a vizsgálatnak köszönhetően pedig elkerülhető, hogy olyan fát vágjanak ki, amelyet még nem kellett volna, viszont a valóban beteg egyedek felderítése is könnyebbé válik, így pedig könnyebben megelőzhetőek a balesetek is. Az első vizsgálat alkalmával Győr egyik legnépszerűbb ligetének egyik idősödő fájára helyezték ki a műszer szenzorait, majd kiértékelték az eredményeket.

Hallgassa meg!

 

A túlélésért küzdenek a magyar borászatok a koronavírus-válság miatt. A járvány elsősorban a prémium borokat előállító és a kistermelőket sújtja; van olyan pincészet, amely 60-90 százalékos bevételkieséssel számol. A méhészek sincsenek könnyű helyzetben. Ahogy várható volt, a tavaszi fagyok miatt kevés mézet adott az akác. Az idei rövid virágzás Zalában a napokban már be is fejeződött. S miután korábban a repce is gyengén mézelt, nem néznek igazán jó esztendő elé a méhészek.

Hallgassa meg!

 

A Szent István Egyetem gödöllői campusán beporzó tansövényt készített egy természetvédelmi mérnök szakos végzős hallgató, ez volt a diplomamunkája. A tanösvényt bárki végig sétálhatja a gödöllői egyetem kertjében, A kísérő füzetet le lehet tölteni az internetről, de anélkül is sok információval szolgálhat az interaktív elemekkel, feladatokkal tarkított, gyerekeknek is érdekes tansövény. A beporzók így a házi és vadméhek száma világszerte csökken az emberi tevékenység következtében, melyek között első helyen szerepelnek bizonyos mezőgazdasági technológiák és a klímaváltozás. Már élelmezési problémákat is felvet az, hogy kevesebb élőlény végzi a gyümölcsfáink, zöldségeink beporzását. Az Európában termesztett növényeink 84 százalékát rovarok porozzák be.

Hallgassa meg!

Hajnal-táj – Kossuth – május 26., kedd, 5:00

Szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább