×

Határok nélkül: Szilágyerked

A május 1-i adás tartalmából.

Mandulával töltött csokigolyóval is lehet magasabb célt szolgálni, ahogyan metszőollóval is. Május elsejei műsorunkban szokásunkhoz híven munkaszerető emberekről lesz szó, akik nemcsak maguk, de közösségük épülését is szolgálják. Akiknek kikapcsolódás a munka vagy éppen pihenés.

SZENT JÓZSEF
Május elseje 1955 óta katolikus ünnep is: ekkor nyilvánította XII. Piusz pápa Munkás Szent József emléknapjává. Munkás Szent József az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok védőszentje. A szentről és az ünnepről Lehőcz László Szilvágyi Zsolt temesvár-józsefvárosi plébánost kérdezte.

 PASKAI
Egy személyben pap, szakács, karmester és zenetanár, aki Isten akarata szerint hitoktat, a szerbiai magyarok kisebbségi önkormányzatában lát el feladatokat, a szabadkai filharmonikusokat vezényli, úgy, hogy közben ezüstéremmel tér haza a mesterszakácsok luxemburgi világversenyéről.
Paskó Csaba kelebiai plébánossal, a szabadkai katolikus egyházmegye zenei igazgatójával Ternovácz István beszélget.

MESTERCUKRÁSZ
És még mindig szó lesz süteményekről. Ismerkedjenek meg a Galánta melletti Taksonyon élő Szabó Klaudiával, aki amikor kisfia második születésnapjára elkészítette az ünnepi tortát, rádöbbent, hogy ez az ő útja, a sütés, és nem a könyvelés. Az érdeklődés persze kiskorától adott volt, a nagymama és az édesanyja mellett megtanulta a fortélyokat, ehhez már csak fantáziáját és alkotókedvét kellett hozzátennie, hogy önerőből a modern és innovatív cukrászat egyik mesterévé fejlessze magát. Haják Szabó Mária csodálta meg süteményeit.

MÚZEUM
Marosvásárhelyen az 1886-ban alapított Székelyföldi Iparmúzeum nem csupán ipari mintagyűjtemény-tár és kiállítóhely volt, hanem a korabeli Székelyföld legfontosabb ipari, kisipari oktatási központja is, három évtizeden át, egészen 1918-ig.
A múzeum mellett építő-, fém-, fa- és agyagipari tanműhelyek létesültek, a tanoncok és iparosok ingyen kölcsönözhettek mintadarabokat, szemléltető tárgyakat a múzeumból.
Az intézmény jelentőségét jól szemlélteti, hogy 1889 júliusában (nyarán) Baross Gábor akkori közmunka- és közlekedésügyi miniszter Marosvásárhelyre látogatott és jelentős állami támogatást ajánlott fel az iparmúzeum nagycsarnokának megépítéséhez. Négy évre rá, az impozáns múzeumi csarnok 1893 július 2-i felavatásán pedig Lukács Béla kereskedelmi miniszter mondott ünnepi beszédet, amelyben így fogalmazott: „Ez az épület a munka temploma (…) és legyen szentélye mindazoknak, akik használják és legyen büszkesége a székely népnek. A munkától nem lehet a hazafiságot elválasztani. Nem azt a munkát értem, amely nyerészkedik, üzérkedik, amely nem ismer hazát, nemzetet, hanem azt a munkát, amely e helyhez, e földhöz kötve a nemzeté, a hazáé. Ezzel a munkával lehet igazi szolgálatot tenni a hazának.”
A Székelyföldi Iparmúzeum történetéről Soós Zoltán történész, a Maros megyei Múzeum igazgatója mesél,
Erdei Edit-Zsuzsánna interjújában.

SZILÁGYERKED
Szilágyerked a Szilágyság, azon belül a Tövishát talán legszorgalmasabb faluja. Kell is az igyekezet, hiszen – amint a neve is jelzi – önként alig ad valamit a föld.
„Ha dolgozunk, akkor van, ha nem dolgozunk, akkor nincs” – állapítja meg bölcsen és egyszerűen a 74 éves parasztasszony, aki szabad idejében, pihenésképpen málét fejt, gyomlál a kertben, takarít, mos, főz, meg nem áll lefekvésig. S ha fáj a térde? Bekeni kis zsírral, s megy tovább.
Száraz gallyakat gyűjt az erdőn titokban, kutyái elkísérik a vadak ellen, amúgy nem fél, hiszi, hogy a Jóisten vele van.
Élete, munkaszeretet, hite magyarázat arra, hogy Trianon után száz évvel hogyan maradt meg a magyarság az elszakított területeken.
Még az ősszel találkoztam és beszélgettem Mihály Borival.

Hallgassa meg!

Határok nélkül – Kossuth – május 1., péntek, 18:02

Szerkesztő-műsorvezető: Benkei Ildikó

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább