Hajnal-táj: A tavaszias tél több virágzó gyümölcsfát is veszélyeztet

Az április 1-i adás tartalmából.
 

Tavaszi gépszemle
Ilyenkor minden gazda megnézi és számba veszi, hogy később a mezőgazdasági munkák dandárjában milyen műszaki állapotú gépekkel megy a határba aratni, bálázni vagy éppen szántani. Illés Zoltán agrármérnökkel Juhász Zsolt beszélgetett.

Csaroda
A beregi térség egyik gyöngyszem települése Csaroda. Temploma a régmúlt századokba vezet, új házai a legutóbbi Beregi árvíz utáni helyreállítást mutatják az I.Orbán kormány segítségével. A további lehetőségekről érdeklődött Zsoldos Barnabás Hézser Ákosné polgármester asszonytól.

Örvös galamb
Az állatok többsége megszenvedi az éghajlatváltozást, nem így néhány madárfaj. Beköltöztek a városokba és ezzel megoldották túlélésüket a szürke varjak, a szarkák, a búbos bankák és hazánk legnagyobb testű galambfaja, az örvös galamb is. Ez az elegáns megjelenésű galambfaj sikeresen alkalmazkodott a nagyvárosi élethez, létszámuk folyamatosan gyarapszik. Életmódjukat kutatja immár 35 éve a Debreceni Egyetem Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszékének vezetője Juhász Lajos, vele beszélgetett Gyarmati Péter.

Bárányok
Volenszki Gergő és felesége a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszaeszláron lassan 20 éve foglalkoznak juhtenyésztéssel. Főként tejelő juhászatuk van, a tejből pedig kézműves termékeket, elsősorban különleges sajtokat készítenek. A házaspár mindkét tagja – mint mesélik- beleszületett az állattartásba, így nem csoda, hogy mindketten agrár végzettséget szereztek és viszik tovább őseik tudását Évente egyszer elletnek is, a kisbárányok egy része olasz exportra megy. A koronavírus járvány ellenére a TÉSZ-ük a Tiszántúlról már szállított Olaszországba bárányokat, így Ők is bizakodók. Emellett a kézműves sajtkészítést is folytatják.

Szilvavírus
A szilva himlő vírus, más szóval a sharka vírus, vagyis a Plum pox vírus olyan „járvány” a szilvásokban, mint az AIDS vírus az emberek életében. Amíg kondicionálisan bírja magát egy-egy fa, addig együtt tud élni a betegséggel. Jó-e például az ezüst kolloid a növényi vírusok ellen? Dr. Palkovics László egyetemi tanár, víruskutató, a Szent István Egyetem rektora válaszol, Hallgatónk kérdésére. Növények esetén nincs „vakcina”, és semmilyen vegyi anyaggal nem tudjuk megfékezni a vírus szaporodását. Egyedül a vírus toleráns fajták adhatnak megoldást, jóllehet abszolút vírus rezisztens szilva fajta nincs, habár óriásiak a különbségek az egyes fajták között. Például a Besztercei szilva nagyon érzékeny, és nagyon lerontja a gyümölcs minőségét, míg a Stanley együtt tud élni sokáig a vírussal, és a gyümölcsökön nem jelenik meg a tünet, csak a leveleken.

Füge
A tavaszias tél több virágzó gyümölcsfát is veszélyeztet, ez alól nem kivéltelek a nálunk még különlegesnek számító füge, datolyaszilva vagy a kivi. Hazánkban mindhárom gyümölcsből Zala megyében találhatóak összefüggő ültetvény, nem véletlenül, hiszen a térség klímája és domborzati viszonyai különösen megfelelnek ezeknek a fajtáknak. Harcz Endre nemcsak társtulajdonosa a datolyaszilvaültetvénynek, hanem forgalmazza is ezeket a különleges gyümölcsfafajtákat. A tapasztalatokról Varga Tünde kérdezte.

Tyúkhúr
A tyúkhúr gyakori növény kertekben és utak mentén, előfordulása a talaj magas nitrogéntartalmát jelzi. Régebben nem tartották jelentős gyógynövénynek, mára azonban már számos jótékony hatását ismerjük: epe- és veseműködést segít a teája, kőoldó hatása is van. Egyike azon ritka gyógynövényeknek, melyek a vérben lévő koleszterinszintet csökkentik. A tyúkhúr antiszeptikus tulajdonsága miatt használjuk még légúti betegségekre, köhögésre, tüdőbajra, valamint emésztési zavarokra. Lencsés Rita gyógynövényszakértőt Papp-Nánási Gabriella kérdezte.

Marha szaporulat
Gyarapodik az állomány a Bükki Nemzeti Park állattartó telepein. Az igazgatóság hetedik éve tart magyar szürke szarvasmarhát a Dél-hevesi Tájegységben. Április végétől egészen addig, amíg az időjárás a legeltetést lehetővé teszi, a Tarnaszentmiklós közigazgatási területén lévő 360 ha-os, és a Pély határában elterülő 140 ha-os, saját vagyonkezelésben lévő gyepterületen tartják az állatokat.

Marhapiac
Az a gazdálkodó, állattartó aki még februárban haszonnal tudta értékesíteni húsmarháit a törököknek az jól járt hiszen most majdnem lehetetlen eladni a hízott jószágot. A jó gazda azonban mindig megtalálja, hogy mit tervez a most születő szaporulattal.

IDE KATTINTVA a teljes adást visszahallgathatja!

Hajnal-táj – Kossuth –április 1., szerda,  5:00

Műsorvezető: Juhász Zsolt
Szerkesztő: Dimény Zoltán

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább