Kossuth Rádió

Hajnal-táj: Aggasztó a tölgyesek állapota

A március 6-i adás tartalmából.
 

Megindultak a békés halak a Tisza-tóban. A pontyok, kárászok, keszegek jó ütemben foghatóak, és – mivel a süllőre már tilalom van – ezek a halfajták hívogatják a horgászokat a tározóhoz. A Tisza-tavi Sporthorgász Kft. munkatársai a téli időszakban arról gondoskodtak, hogy minél több kiépített, jól megközelíthető helyet találjanak a pecások. Papp Gábort, a társaság ökológusát Bakos Csaba kérdezte.

A tavasz még csak nyomokban tudja elcsábítani a horgászokat. Kocsordon még az előkészületeknél tartanak, Nyírbátorban a Szénaréti tó partján viszont az esővel, széllel dacoló horgászt is talált Zsoldos Barnabás.

Egy nyíregyházi nagy áruháznak köszönhetően és köz tisztviselők gyűjtésének eredményeként több, mint 1000 kilogramm állateledelt adtak át a napokban a Nyíregyházi Állatbarát Alapítvány Állatotthonának.

A tejtermelés és értékesítés maradhatna is ebben az állapotában mondja a nyírbátori Bátor Tred tulajdonosa. A stabil helyzet arra ösztönzi a gazdálkodót, hogy tovább gondolja az ágazat fejlesztését.

A lemosó permetezés optimális ideje akkor van, amikor az adott gyümölcstermő növény a rügypattanás nevű fenológiai fázist eléri, vagyis a rügyeket borító pikkelylevelek elmozdulnak. A rügypattanás már a mandulánál, a kajszinál például megtörtént, de napról-napra nő azoknak a gyümölcsféleségeknek a száma, amelyek átlépik ezt a fenológiai stádiumot. Ha nem fúj a szél, és 10 fok körüli a déli léghőmérséklet, akkor célszerű elvégezni a tavaszi lemosó permetezést, mert ilyenkor nagyon erős koncentrációban alkalmazhatjuk a könnyű kozmetikai olajokat, valamint a réztartalmú és a kéntartalmú vegyületeket, amelyek a kórokozó gomba spórákat csakúgy semlegesítik, mint az áttelelő levéltetű petéket, valamint atka tojásokat. Ilyenkor egyetlen permetezéssel, minden jelentős áttelelő képlet ellen sikeresen felvehetjük a küzdelmet.

A Nemzeti Színház TRIANON 100 rendezvénysorozatának részeként február 27-én A Tizenhárom almafa című Wass Albert-bemutatóhoz kapcsolódva a teátrum színművészei trianoni emlékfaként elültettek egy őshonos, oltott almafát a Nemzeti Színháznál, majd egyszerre, de külön-külön elindulnak tizenkét településre, ahol a városok/falvak képviselőivel közösen ültetnek el egy-egy almafát.
A csemeték Kovács Gyula pórszombati Tündérkertjéből származnak, s az őshonos fajta elültetésével is megmaradásunkat, gyümölcskultúránk túlélését avagy felélesztését kívánták jelképezni a trianoni szétszabdaltság ellenére.

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában rejtőzik a homoki erdőssztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Elnevezése ellenére nem csak változatos erdőállományok alkotják, azokhoz homoki gyepek, valamint mocsár- és láprétek is kapcsolódnak.

Aggasztó a tölgyesek állapota – nem csak hazánkban, egész Európában. Egy Life program keretében nemzetközi összefogás indult a tölgyesek megmentésére, amelyben a Bükki Nemzeti Park több mint 600 millió forintot nyert változatos zöld területek kialakítására. Kovács Árpádot, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának erdészeti vagyongazdálkodási referensét Pilisy Csenge kérdezte.

Hagyományteremtő céllal rendezzük meg a Kárpát-medencei Borrendek Találkozóját, Balatonfüred után második alkalommal Kecskeméten.
az alábbi témában:
II. Kárpát medencei borrendek találkozója
Az esemény üzenete: Kárpát-medencei borrendek találkozója, kapcsolattartás, tapasztalatcsere.
Célja: borászok, bortermelők, borkedvelők találkozója, a határon belül és határon túl élő és dolgozó szakemberek találkozója.
A legfontosabb üzenet: Magyarország szőlő és bortermelése évszázados hagyománya tekint vissza, népesség megtartó hatása jelentős, a magyar bor minősége kiváló, a kulturált borfogyasztásnak közösségmegtartó szerepe jelentős.

IDE KATTINTVA a teljes adást visszahallgathatja!

Hajnal-táj – Kossuth – március 6., péntek,  5:00

Műsorvezető: Gergácz Anikó
Szerkesztő: Dimény Zoltán

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább