Kossuth Rádió

Hajnal-táj: Madárvédelem

A február 27-i adás tartalmából.
 

Napelempark Zalában
Az ország egyik legnagyobb napelem parkja épül a Zala megyei Bocfölde határában. Az új napelempark körülbelül 15 ezer család teljes éves villamosenergia-fogyasztását tudja fedezni. Varga Tünde összeállítása.

Fejlődik a Neszmélyi Borvidék
Egyre pezsgőbb az élet a Baji Szőlőhegyen. Legutóbb az egykori Esterházy pince újult meg, teljes pompájában. Különlegessége többek között, hogy itt található ma az ország legidősebb, helyreállított bálványos prése. Drekszler Anna riportja.

Bükki gyógybarlang
Egyre népszerűbbek hazánkban is a barlangterápiák, amelynek segítségével az asztmások, allergiások és egyéb légúti megbetegedéssel küzdők gyógyulhatnak. Lillafüreden ma már Anna-barlangnak nevezik azt a cseppkőépítményt, amelyet korábban „Csepegő-kő-barlangnak” hívtak, mert a szokatlan, csipkeszerű mészkőképződményekkel díszített vágatokban és üregekben, hatalmas termekben megkövesedett mohafüggöny mögül gyakran csepegett a víz. Ez a barlang a Bükki Nemzeti Park része. A hely gyógyító hatását a 80-as években állapították meg és azóta tartanak kezeléseket a „Fekete-teremben”, a levegő összetétele és a tisztasága teszi lehetővé a légúti megbetegedések gyógyítását. B Tóth Erika járt a helyszínen.

Madárvédelem Baglyaskőn
Nem azért kell madárodút készíteni, mert erre az ott fészkelő madár képtelen lenne, hanem mert sok városba beszokott madárnak csak ez nyújthat menedéket. A gólyafészkek készítésével és megfelelő helyre kihelyezésével az áramütéstől védhetünk meg madarakat. A napokban szőlővenyigéből és iszalagból fontak hatalmas gólyafészek-alapokat, s nagyméretű madárodúkat készítettek a Bükki Nemzeti Park baglyaskői látogatóközpontjában a madárbarátok. Hogy mi lesz az alkotások sorsa, arról Papp Ferencet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület nógrádi vezetőjét kérdezte Tarnóczi László.

Túzok élettér
Sikeresek a túzokvédelmi programok, a Kárpát-medencei és azon belül a magyarországi állomány is növekedett. A szakemberek idén is felmérték a fokozottan védett madárfaj létszámát, hogy pontos képet kapjanak a populációról. A túzokszinkronok adatai az elmúlt években körülbelül 10 százalékos gyarapodást mutatnak a Kárpát-medencében. Lóránt Miklóssal, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának természetvédelmi területfelügyelőjével Molnár H. Boglárka beszélgetett.

Bozsik gazda rovata
Hogyan neveljük a klíviát, a hibiszkuszt egy fűtött szobában vagy téli kertben. Hogyan kell öntözni ilyen mesterséges körülmények között, az egyébként mediterrán éghajlathoz szokott növényeket. Tanácsok Bozsik Józseftől.

Hatodik alkalommal adták át az Év Agrárembere díjat Egerben.
Így hívják fel a társadalom figyelmét azokra a mezőgazdaságban tevékenykedő gazdálkodókra, gazdászokra, termelőkre, szolgáltatókra, fiatal gazdákra és kertészekre, akik önzetlenül támogatják környezetüket, azaz társadalmi szerepvállalásuk jelentős, kiemelkedő munkájuk mellett a közjóért is sokat tesznek. 10 kategóriában adtak át elismerést, a 2019-es év Fiatal gazdája Tóth Diána. Vele beszélgetett Pilisy Csenge.

Szürkemarha borjak a Hortobágyon
Tél végén borjadzik a szürkemarha. A leghidegebb éjszakákon is kint a karámban ellenek a tehenek, a borjak pedig azonnal lábra állnak. Kivételes látványt nyújt a puszta jelképe. A rackahodályokban is egyre több az új élet, és a nóniuszok és ezekben a hetekben ellenek. Hortobágy minden évben több vendéget vonz, a háborítatlan természet kedvelt úti cél lett, tavaly megközelítőleg negyedmillió látogató járt a Kilenclyukú hídnál. A Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit kft ügyvezetőjével Medgyesy Gergellyel, Gyarmati Péter beszélget.

IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!

Hajnal-táj – Kossuth – február 27., csütörtök,  5:00

Szerkesztő: Horváth Katalin
Műsorvezető: Gergácz Anikó

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább