A 20. század elejétől a tömegszórakoztatás megvásárolható áruvá vált a városi társadalom névtelen sokaságai számára is. Esténként a legtöbb szórakozóhelyen cigányzene, később pedig egyre gyakrabban modernt tánczene, sok esetben pedig amerikai jazz szólt. Ez gyorsan elkezdte kiszorítani a magyar nótát a mulatók falai közül. Ez ellen a prímások érdekvédelmi szervezete, a Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete az 1920-as évek végén már a Belügyminisztériumnál is tiltakozott. A műsor a nagyvárosi zenés szórakozóhelyek hangulatának bemutatásán keresztül a cigányzenekarok és a jazz bandek két világháború közötti küzdelmeiről szól.
/
Regényes történelem – Kossuth – február 14., péntek, 19:08
Szerkesztő: Farkas Szabolcs
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.