Kossuth Rádió

Hajnal-táj: A téli lovaglás

A január 20-i adás tartalmából.
 

Az alig több ,mint 400 lelkes Szabolcs község a magyarság egyik legrégibb települése a Tisza mentén. Szabolcs- bár egy kis település,- jelentős történelmi emlékekkel büszkélkedhet: Ezek közé tartozik a honfoglalás után épült szabolcsi földvár és a valószínűleg Szent István korában épült templom. Itt tartotta fontos törvényhozó zsinatát Szent László király. A templom- amely sok viszontagságon ment keresztül, de mindent túlélt- kb. ezer éve hirdeti az Evangélium üzenetét .Az itt szolgáló lelkész szerint ezek erős jelek népünk és a kereszténység életében.

A tél az egyik legkedveltebb ideje a lovaglás szerelmeseinek. Erre van is alkalom bőven, hiszen számtalan lovas iskola működik országszerte. Az elmúlt 20-30 évben nagyon átalakult a lótenyésztés, hiszen már szinte csak sport és ún. hobbilovakat tenyésztenek. A ló háziállatként lassan elvesztette szerepét.

Nyáron a forró aszfalt, télen pedig a fagyott, jeges talaj és a különféle sózóanyagok kezdhetik ki négylábú kedvenceink érzékeny tappancsait. Egy magyar találmánynak köszönhetően egy mancskrémmel védhetjük meg a károsodástól háziállatainkat. Egy pétervásárai családi vállalkozás egyedülálló, bentonit-nemesagyag alapú állatápolási szert fejlesztett ki, amelyért Príma-díjat is kaptak.

Babos, tejfölös, paradicsomos. Bármilyen ízesítés lehet, a lényeg, hogy miklósfai savanyított répából készüljön. Nagyanyáink idején is országszerte híresek és keresettek voltak azok a miklósfai asszonyok, akik kovászosan savanyították a kerekrépát. A tudás generációról generációkra szállt, amelyben nagy szerepe van az idén húsz éves helyi Répafesztiválnak. A versenynek köszönhetően a jellegzetes tájételek ugyanis nem vesznek feledésbe, hanem tovább élnek. A 20. Répafesztiválon jártunk.

Már a gazdáknak is komoly károkat okoznak a Kisalföldön is túl nagy számban jelenlévő hódok, amelyek a vizes élőhelyek mellett nemritkán a gazdaságokban is óriási pusztítást csinálnak. A megoldás még várat magára, hiszen a hódnak természetes ellensége nincs, az exponenciálisan növekvő állomány azonban továbbra is védett.

Több, mint 100 éves hagyománya van Magyarországon a téli madáretetésnek, bár ma természetes, hogy aki teheti, szívesen látja vendégül a hazánkban telelő madarakat, igazi divattá, csak az 1980 évektől vált. Az időjárási körülmények miatt még nem létszükséglet a madarak etetése, de néhány szabályt fontos betartani. Tatán két helyszínen, az Öreg-tó partján és az angolparkban tartanak fenn 1-1 nyilvános madáretetőt a természetvédelmi szakemberek.

IDE KATTINTVA a teljes adást visszahallgathatja!

Hajnal-táj – Kossuth – január 20., hétfő, 5:00

Szerkesztő: Papp-Nánási Gabriella

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább