Halastó
A székelyföldi Székelyudvarhely melletti Homoródszentpálon egy vállalkozó a rendszerváltozás után megvásárolta az egykori állami gazdaság halastavait. A hagyományos halfajták mellett mint a ponty, a kárász és az amur a ragadozó halfajokat is tenyésztik, de kialakítottak a horgászok szára is két tavat, ahol kedvére pecázhat mindenki,
van egy olyan tó is ahol a sport és hobbihorgászok is élvezhetik a szabadban a hasznos adrenalint fokozó időtöltést. Ami még érdeke, hogy szaporítják az őshonos magyar halfajtánkat a compót is. Fábián Kornélia járt a tóparton.
Tisza-tó
Hazánkban a Tisza-tavon a legjobb a csuka- és harcsafogás. Évente közel százezer horgásznapot regisztrál a tó halgazdálkodásáért felelős Tisza-tavi Sporthorgász Kft. A nyár és a késő ősz, az úgynevezett ragadozó szezon a legforgalmasabb a horgászok számát tekintve. Az október-november időszak forgalma vetekszik a nyári hónapokéval.
Állatorvos
Lorászkó Gábor állatorvos hallgatói kérdésre válaszol – Miért horkol a kutya és mitől van veseköve az állatnak?
Tűzijáték után
Lassan visszajönnek a városokba, az emberek közelébe azok a kutyák, akik szilveszter éjszaka menekültek el a tűzijátékok robaja elől. A megriadt állatok nagy utat járnak be, egy hét is beletelik, mire vissza mernek jönni. Ahogy Benkő Andrea összeállításából kiderül – annak ellenére, hogy bár idén is sok állat halálát okozta a tűzijáték, és rengeteg kutya szökött el otthonról- mégis látszik már, hogy a társadalom másként kezd gondolkodni erről a szilveszteri szórakozásról.
Biogazda
Hámori András a kezdetekkor csatlakozott a biogazdák táborához. Az egykori növényvédő repülőből lett biogazda azt mondja , annyi növény védőszert kiszórt ” előző életében ” , hogy volt módja megismerni ezek hatását.
Ezért tette le a voksot a biogazdálkodás mellett .Gyümölcsösét fokozatosan gyarapítja .
Rendelkezik egy kis feldolgozóüzemmel is. Bio zöldség és gyümölcsleveket is készít a család , amelynek minden tagja biogazda. A gyakorlat mellett a felsőoktatásban is szerezte ismereteit .Tavaly a Hámori családnak komoly fagykára volt, most a gazda bizakodó. Mint mondja: , nem is tehet mást, hiszen a mezőgazdaság mellett tette le a voksot.
Berkenye
Két hallgatói kérdés szól a berkenyéről. A berkenye nemezettségnek számos tagja van. A házi berkenyét újra kezdik felkarolni. A fekete berkenye pedig közkedvelt bokor. Szabó Fruzsina kertész beszél a berkenye növényekről. A másik kérdés a berkenye pálinkával kapcsolatos. Erre pedig Somogyi József címzetes főiskolai docens, aki egyúttal párlatmester is, Ő válaszol. Nagyon drága termékről van szó, mert a berkenyében nagyon kevés a cukor, és így nagyon alacsony az alkohol kihozatal.
Palackozó
Egymilliárd forintos beruházás révén új, csúcstechnológiás palackozó sor kezdte meg a működését nemrégiben a Varga pincészet badacsonyörsi bázisán. Ezzel párhuzamosan új – eddig még sehol nem gyártott – pezsgőfajták készítésével is kísérletezik a cég, Rikli Ferenc.
Borosgazda
A Pannon Bormíves Céh 38 tagot számlál, valamennyien országos „sztárok”, a szakma és a nagyközönség által elfogadott, kitűnő szakemberek. A Céh évzáró rendezvényén, a beszélgetések alatt elhangzott egy kifejezés, amelynek ma már legalább annyi köze van a borászathoz, mint a közgazdaságtanhoz. A „növekedés kényszere”. Igaz, aki megáll – lemarad. Így aztán egyre másra nőnek ki a földből a csoda szép panziók, vendéglátó helyek, és nőnek a föld alá a látványpincék, amelyek esetenként olyanok, mint egy-egy középkori altemplom.. Mindez – nem tévedés – milliárdokba kerül egy-egy gazdának! A következő riportban Kapuvári Gábor egy olyan gazdát kérdezett, aki még úgy is több mint egymilliárdot invesztált a borászatába, hogy – nincs szándékában növekedni! És, mint hallani fogják, fontos az automatizálás, az üzemszervezés, a humánpolitika, a lényeg mégis mindig ugyanaz marad: az egészséges szőlő.
Pannon borműves
A Pannon Bormíves Céh a családi bortermelő gazdaságokat igyekszik tömöríteni éppen húsz éve azzal a céllal, hogy a jó bort, a kulturált borfogyasztást és a magyar szőlő- és borkultúra értékeit továbbvigyék, fejlesszék. A 32 tag közül sokan eljöttek Budapestre, az évzáró Pannon ünnepségre.
Benkei Ildikó nemcsak összegzést, hanem már előretekintést is kért a Céh elnökétől, Lőrincz Györgytől.
Pinceriport
A szlovák borvidéki besorolás szerint a komplett Dél-Szlovákia egyetlen borrégió, amit körzetekre tagoltak. Innen nézve a Komárom melletti homokos területek, Galánta környéke, a vulkanikus Garamkövesd, az Ipoly alsó folyása, a muzslai dombok és Pozsony-külső egyazon borvidék részét képezik, függetlenül a geológiai és éghajlati adottságaiktól és attól, hogy az adott vidéken folyt-e valaha szőlőművelés, borkészítés.
Ám Párkánytól nyugatra, emelkedik az a dombhát melyet olyan települések sora keretezi, mint Muzsla, Kőhídgyarmat, Béla, Köbölkút, Kisújfalu, Kürt, Szőgyén, Fűr és Csúz. Muzslán is mint halljuk, a szocializmus évei hatalmas károkat okoztak a termőterületen és a borkultúrában. A rendszerváltás után három évtizeddel azonban a szorgos, a földet és a szőlőt szerető, alázattal művelő gazdáknak köszönhetően remek borok születnek újra. Tarnóczi László pinceriportja.
Hajnal-táj – Kossuth – január 7., kedd, 5:00
Szerkesztő: Dimény Zoltán
Műsorvezető: Kapuvári Gábor
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.