– Iszonyatos állapotok között tartottak több kutyát Pécs-Somogy határában. A volt kutyatenyésztő egy idő után már nem törődött az állataival. Olyan is előfordult, hogy a szabadban 15 kiló húst tartottak ládákban, ami a nap és víz hatására oszlásnak indult, és megjelentek csapatokban a rókák, valamint elszaporodtak a patkányok is…
– Harcsa, ponty, busa, keszeg és a pisztráng – ez kerül legtöbbször a magyar családok asztalára karácsonykor, és sokan már most megveszik a halat. Az éves halfogyasztásunk 35%-a az év végén történik, és összességében jelentősen elmaradunk más országoktól. Azonban az idén még több hal kerülhet a tányérra, mert tavalyi áron kínálják a piacok…
– A solymászok kevés képviselői a V4-ek országaiban ténykedő, ősi vadászati módokat alkalmazó solymász barátaikkal tárgyalták meg helyzetüket Sárospatakon. Magyarországon ma felemelkedő helyzetben van a solymászat, különös tekintettel a várható 2021-es vadászati Világkiállításra. Az érintettek szeretnének az egyesületi formából kilépni és szövetségben dolgozni…
– Nem sokan kínálnak dióbelet a mátészalkai piacon, mert magas az ára, és egyes vélemények szerint talán egyre kevesebben is sütnek otthon diós bejglit vagy zserbót karácsonyra, miközben pedig a diótermesztő első osztályú termésről beszél…
– 2017-ben az év gyógynövénye az egyik legnagyobb kedvencünk volt, a mák. Világbajnok kalciumtartalmával már eddig is tisztában voltunk, ráadásul a szénhidráttartalma is rendkívül alacsony, így az ilyen jellegű diétákban is remekül használható. És az íze miatt is szeretjük, akár bejgliben, gubában, vagy egy máktortában kóstolva…
– A világ túlnépesedik, egyre több élelemre van szükség, ezért a több ezer hektáros nagyüzemi gazdaságok őserdőket irtanak, hogy monokultúrás ültevényeket hozzanak létre. A haszon érdekében műtrágyáznak, permeteznek és több ezer kilométerre utaztatják termékeiket. Mindez károsítja a bolygót és hatalmas élelmiszerpazarláshoz is vezet, arról nem beszélve, hogy a fogyasztók körében egyre több az allergiás beteg. Bolygónk és egészségünk megőrzésében az ökológiai gazdálkodás segíthet, erre figyelmeztet az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet legújabb tanulmánya, melynek címe: 50 érv a biogazdálkodás mellett…
– Összefogás a szabolcsi almapálinkáért az új, Összetartozás pálinkával. Hazánkban a pálinka egynegyede Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből származik, és a bőven termő, kiváló minőségű gyümölcsök közül is kiemelkedik a szabolcsi alma. Ezért esett a kereskedelmi főzdék választása az almapálinkára, amellyel a jövőben közösen is megjelennek a piacon. Az összefogást, az összetartozást jelképezte az is, hogy felszentelték a zsindelyesi kápolna harangját…
– Luca-napon régen tilos volt fonni, sütni, mosni, nem volt ajánlatos kölcsönadni sem, mert az elkért dolgok boszorkányok kezére kerülhettek. Luca napjának hajnalán a gyerekek körbejárták a házakat, és lopott fán vagy szalmán térdepelve mondókákkal bő termést és jószágszaporulatot ígértek kisebb ajándékokért cserébe, viszont átkokat, mondtak, ha nem kaptak ajándékot…
IDE KATTINTVA a teljes adás visszahallgatható!
Hajnal-táj – Kossuth – december 13., péntek, 5:00
Szerkesztő: Füredy Zsolt
Műsorvezető: Bánsági Éva
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.