A Duna vízrendszerének legnemesebb és legnagyobb hala: a viza. A századforduló után a vízlépcsők megépítéséig a pesti nép egyik legnagyobb szórakozása volt egykor a Lánchíd alatti viza halászat, amikor nem volt ritka a 7 méteres példány sem, innen kapta a nevét a Vizafogó nevű városrész is. A viza a gazdagság, a bőség jelképe volt. Halászatát már az Árpád-házi királyok idejében is királyi felségjog szabályozta, nem lehetett bárhol, bármikor és természetesen bárkinek kifogni. A dinoszauruszokkal egyidős ez a halfaj, legalább 200 millió éves. Méretes példányai elérték a 6-7 méteres hosszúságot és a másfél tonnát. A mai Budapest, Komárom és Szigetköz térségben valaha ekkora halak úszkáltak, húsa elsőrangú, ikrája pedig kivételesen finom, abból készül a beluga kaviár. És ez okozta a vesztét, ma már gyakorlatilag kipusztult a Kárpát-medencéből. De hová tűnt és miért tűnt el a viza? Érdemes-e visszatelepíteni? Mi lett a Viza 2020 programmal és az igaz, hogy zárt telepeken ma is él viza Magyarországon? Legenda, hogy pesti horgászok fognak néha egyet-egyet? Erről szól vasárnap a Nagyítás, amikor van időnk a részletekre.

Nagyítás – Kossuth Rádió – október 20., vasárnap, 15:07

Felelős szerkesztő: Felszeghy Csaba
Riporter: Gyarmati Péter
Tovább a műsoroldalra >>>