„Amikor énekelek, azt érzem, hogy szabad vagyok és repülök.”
Képzeljenek el egy erdélyi kis falucskát, mely valahol Szászrégen és Marosvásárhely között fekszik, a Maros bal partján. Legyen a neve Körtvélyfája. Egy édesapa énekel az akkor még csak pocaklakó Csanádnak, majd három évvel később a nyakába veszi a kisfiút, és miközben virágokat locsol, gyermekével együtt dalolásznak. A most kilenc éves fiú ettől a perctől kezdve a népdalok, a népzene és a néptánc szerelmese. Akár egy mesében. De hogy mitől lenne még boldogabb a történet? Ha a Páva után a főnyereménnyel távozna, és végre megnézhetne Budapesten egy igazi jó focimeccset.
Szász Csanád László: Karácsony Felső-Marosmentén (Döntős produkció)
Szász Csanád László: Népdalok a gyergyói medencéből (Középdöntős produkció)
Szász Csanád László: Addig ültem a tűzhelyen – Magyarói népdalok (Elődöntős produkció)
Válogatós produkció: Szász Csanád László – Addig ültem a tűzhelyen (magyarói népdalok)