Herskó János mindössze hat játékfilmet rendezett, mégis sokszínű életművet hagyott maga után: stúdióvezetőként és filmpedagógusként is meghatározó szerepet játszott a magyar filmművészetben. A Párbeszéd a kádári konszolidáció időszakának egyik kulcsfilmje, amely először mert szembenézni az 1945 utáni magyar történelem addig elhallgatott eseményeivel. Az április 9-én 12 órakor kezdődő alkotás különlegessége, hogy őszintén bemutatja a holokauszt és a Rákosi-korszak visszaéléseit, valamint az 1956-os forradalom eseményeit, miközben a személyes és társadalmi kiegyezés fontosságát hangsúlyozza.
A film középpontjában a koncentrációs tábort túlélő Barna Judit (Semjén Anita) és az 1945 előtt illegális pártmunkát végző Horváth László (Sinkovits Imre) áll, akiket a történelem fordulatai sodornak egymás mellé és választanak el újra és újra. Herskó János történelmi drámája mély emberi történet is: a hosszú zárójelenetben a főszereplők személyes sérelmek kibeszélésével végleg közös hangra találnak – hasonlóan ahhoz, ahogyan a rendező egész életművével is a párbeszédet, a megbékélést és a kompromisszum értékét hirdette.
Az évforduló alkalmából vetített másik alkotás, az 1966-os És akkor a pasas… című vígjáték Herskó János filmográfiájának egyik könnyedebb hangvételű, ugyanakkor társadalomkritikát is megfogalmazó alkotása. A filmet április 9-én 11:20-tól adja a Duna World.
A karikaturisztikus vígjátékban egy idős filmrendező (Sinkovits Imre) saját pályafutásának történeteit próbálja filmötletként eladni egykori tanítványának (Latinovits Zoltán), aki időközben stúdióvezető lett. A történet epizódok sorozataként bontakozik ki, miközben a rendező életének különböző korszakai és filmes ötletei elevenednek meg a vásznon. A visszaemlékezések során először a húszas évek Berlinjébe jutunk, majd Hollywoodba, végül egy 23. században játszódó sci-fi paródia következik – ám a főnöknek egyik elképzelés sem nyeri el a tetszését.
A film egyszerre paródia és a filmművészet különböző korszakainak szatirikus áttekintése, amelyben Herskó János ezúttal forgatókönyvíróként – Gertler Viktorral és Szász Péterrel közösen – humorral és öniróniával idézi meg a némafilm korszakát, a tengeren túli álomgyár világát, és a futurisztikus filmkísérleteket.
Fotó: MTI/Honéczy Barnabás