8 dolog, amit kevesen tudnak a Ványa bácsi – Buborékkeringőről

Ma este debütál a Ványa bácsi – Buborékkeringő című Csehov-színmű tévéfilmadaptációja. A történet valahol a rendszerváltás környékén játszódik egy szarvasmarhatelepen, ahol két férfi verseng egymással egy harmadik férfi feleségének szerelméért. A világirodalmi alapműnek számító darabból a Megafilm Service és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) koprodukciójában, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült tévéfilm, amely elsőként a Dunán látható országos tévépremierben 21 órától. A következő cikkben néhány kulisszatitkot olvashatnak a filmről.

  1. Görög László és Czakó Julianna a való életben házaspár, de ez az első film, amelyben együtt szerepelnek. Érdekesség, hogy a filmben szerelmük csak egyoldalú.

  1. Csarnóy Zsuzsanna – a színpadi előadással szemben – a filmben nem Ványa édesanyját, hanem a nővérét alakítja. Ez az új szerep lehetőséget adott a színésznő számára a karakter újraértelmezésére.

    1. A film nyolc színésze már jól összecsiszolódott, hiszen 2023 márciusa óta együtt játsszák a Ványa bá című darabot a Thália Színházban.  A közös színpadi munka alapozta meg azt az összhangot, amit majd a televízióban is viszontláthatnak.

    1. A „Buborékkeringő” alcím Fazakas Péter rendező ötlete volt, és tökéletesen tükrözi a történet mélyebb rétegeit. A „buborék” egyszerre szimbolizálja az álmokat, vágyakat és a szépséget, ugyanakkor a bezártságot, a belső valóságot is. A Vojnár Major lakói mind a saját „buborékjukban” élnek – egymástól elszigetelve, a világ zajától távol, és sokszor még egymást sem értik meg igazán. A „keringő” pedig a romantika, a szépség és a tánc varázsát idézi, de ugyanúgy magában hordozza a céltalanságot és az örökös körforgást, amely Iván életét jellemzi. Ezek a motívumok nemcsak a történetben, hanem a film minden képkockáján visszaköszönnek.

  1. Bár Csehov Ványa bácsi című művét világszerte színházak tűzik műsorra, a filmes feldolgozások száma meglepően alacsony: eddig mindössze három változat készült belőle. A „Buborékkeringő” modern adaptációként folytatja a sort, és egyedi látásmódjával új dimenziót ad a klasszikus történetnek.

    1. A „Buborékkeringő” az első olyan adaptáció, amely nemcsak időben, hanem térben is újragondolta Csehov klasszikusát. A történet ezúttal a rendszerváltás utáni Magyarországon játszódik, a színházi hagyományos ábrázolásokkal szemben modern, mégis időtlen világba helyezve a karaktereket. Ez az első film, ami eltávolodott az orosz, csehovi világától, hogy a rendszerváltás utáni Magyarországon mesélje újra a történetet. Fazakas Péter fekete komédiája a forró nyár hangulatába ágyazva időtlen dilemmákat tár elénk: hogyan létezzünk egymás mellett, miközben mindannyian a saját kis „buborékjainkban” rekedünk?

  1. Jakab dolgozószobájának különleges atmoszférája nem díszlet: a jeleneteket a Bodor Major tulajdonosának saját szobájában forgatták. A rendező, Fazakas Péter annyira beleszeretett a helyiségbe, hogy nem volt kérdés, ez lesz a film egyik fontos helyszíne.

  1. Szabó Győző nemcsak kiváló színész, hanem egyedi megoldások mestere is. A forgatáson a saját lakóautóját használta, amit egy régi német mentőautóból alakítottak át. A „Charlie” névre keresztelt járgány másfél év alatt készült el, és épp olyan karakteres, mint gazdája.

Videó ajánló

Olvasson tovább