„A templom felújításán dolgozó munkások kopogtatták a falakat, hogy hol kell még javítani, amikor beomlott egy részen, és mögötte egy mélybe vezető lépcsőre bukkantak. Leérve a kriptába több száz egymásra tett koporsót láttak” – mesélte a múmiák megtalálásának kalandfilmbe illő történetét Kiss Stefán Mónika az Almáriumban. A Memento mori – A váci legenda című film rendezője, producere azt is elmondta, a kripta mikroklímája és a temetkezés módja – fenyő forgácsot helyeztek az elhunytak alá – tette lehetővé a testek mumifikálódását.

A rendező tíz évvel ezelőtt találkozott a történettel, és akkor elhatározta, filmet forgat róla. „Igazságtalannak tartottam, hogy a legtöbb ember nem tud a váci múmiákról, miközben Ötzi és Tutanhamon kutatója, a híres Albert Zink ide jár vizsgálni őket. Szerettem volna, ha mindenki megtudja, milyen kincsünk van”. A szakemberek sok mindent kiderítettek a váci múmiákról, a nevüket, a foglalkozásukat, a rokoni kapcsolatokat, ezekből is építkezik a film. „A történet két idősíkon játszódik, napjainkban és a 18. században. Látjuk, ahogy megtalálják a múmiákat, és amikor egy-egy koporsót felnyitnak, megtudjuk az elhunyt történetét, visszamegyünk az életébe. Párhuzamosan látunk feloldásra váró konfliktusokat, és a végén találkozik a két történet”. Kiss Stefán Mónika az izgalmas sztori mellett, a fantasztikus szereplőgárdáról is beszélt. A múmiákat feltáró és azonosító antropológust Trokán Nóra alakítja, segédjét Kamarás Iván játssza. A mű kulcsfiguráját, az atyát, Reviczky Gábor formálja meg a filmben.

A kalandfilmet elsőként a Duna nézői láthatják október 1-jén 21 órától. A forgatásról készült Memento mori – A film kulisszái mögött című werkfilmet október 1-jén 22:10-től közvetlenül a film után tűzi műsorára a csatorna.

A teljes beszélgetés az Almárium Médiaklikk-oldalán nézhető újra.

Memento mori – A váci legenda október 1-jén 21 órától a Dunán.