LESZNEK-E MÉG SZLOVÁK MISÉK A JÓZSEFVÁROSBAN?
A józsefvárosi Szent József-plébániatemplomban mindig is jelen volt a szlovák szó, hiszen hosszú évtizedekig – a XIX. század második és a XX. század első felében – ez az épület volt a fővárosban élő katolikus szlovákság központja. 1999-ben a kerület szlovák nemzetiségi önkormányzata úgy döntött, hogy újra bevezetik a szlovák nyelvű szentmiséket, melyek egészen a múlt év decemberéig rendszeresek is voltak. Az idei évtől sajnos megszűntek a szlovák szentmisék, mert nincs olyan pap, aki vállalná a megtartásukat…
SZLOVÁK KÖZÖSSÉGI HELYEK CSORVÁSON
Csorvás. Ez az alföldi kisváros Békés vármegyében, Békéscsaba és Orosháza között található. 2021-ben 4566 lakosa volt. A 2011-es népszámlálási adatok szerint a lakosok mindössze 1,2%-a vallotta magát szlováknak. A szlovákok nagyobb létszámban 1870-ben települtek Csorvásra. Abban az időben alakult ki a környéken a földtulajdonosi szerkezet, ezért találunk a bérbeadók közt szlovák származásúakat is. Nem volt saját nemzetiségi szervezetük és iskolájuk sem. A II. világháború után, 1947-ben a csehszlovák- magyar lakosságcsere során a csorvási szlovákok egy része elhagyta a falut. A csorvási szlovákság megmaradása
a rendszerváltás után vált égető kérdéssé, amikor az asszimiláció következményei szinte már visszafordíthatatlanok voltak. A helyi szlovák önkormányzat célja és feladata, hogy megőrizze a nyelvet, a tárgyi emlékeket, megtartsa a hagyományokat és a nemzetiségi létből fakadó sajátosságokat, támogassa Csorvás lakosainak egyéni és közösségi identitástudatát. Az eltel 25 év alatt a szlovák önkormányzat a csorvási kultúra részévé vált. Fokozatosan sikerült létrehoznia például a Szlovák Tájházat és a Szlovák Közösségi Házat.
KISZUCA KINCSEI
Kameránkkal Észak-Szlovákiában, a festői Kiszuca vidékén járunk. A régió központja a szép Csaca (Čadca), de a környék is sok érdekességet rejt. Az Újbesztercéből (Nová Bystrica) Vychylovkába vezető keskenyvágányú történelmi erdei vasút 1915 és 1918 között épült. Azért is kivételes, mert a meredek lejtőket és a magasságkülönbségeket egyedülálló, 5 pontos irányfordító rendszerrel hidalja át. Manapság Európában az egyedüli ilyen működő, irányfordító rendszerű vasút, világviszonylatban pedig a három meglévő egyike! Szlovákia Nemzeti Kulturális Örökségének része, műszaki emlékmű.
A Kiszucai Falumúzeum alapkövét 1974. október 11-én, Chmúra községben, Újbeszterce (Nová Bystrica) fölött, a Vychylovka részben fektették le. A természetben található állandó néprajzi tárlat a XIX. század második felének és a XX. század első felének kiszucai település- szerkezetét, a lakók életkörnyezetét, népi építészetét és életmódját mutatja be. A lakóházak és a gazdasági épületek a régió jellegzetes népi építészeti elemeit hordozzák. A legtöbb kiállított objektum a ma már nem létező Veselény (Riečnica) és Harvelka faluból származik.
A májustól októberig tartó szezonban a falumúzeumban minden vasárnap tematikus programokat tartanak, s a korabeli, máig működő kemencékben a régi, népi receptek alapján készítik el a régió jellegzetes ételeit.
Adás: 2023. február 27., 7:15 Duna
Ismétlés: 13:50-től a Duna World műsorán!
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.