Bari Károly költő, műfordító, grafikus és folklórkutató még gimnazista volt, amikor első, viharos sikert kiváltó verseskönyve megjelent, egymás után két kiadásban. 1972-ben, március 15-e alkalmából néhány száz pesti fiatal koszorút kívánt elhelyezni Petőfi szobránál, a rendőrség azonban szétverte a megemlékezést. A résztvevők között ott volt Bari Károly is, aki az események után írta meg Szabadság című költeményét. Politikai tartalmú verseiért a 70-es évek közepén meghurcolták és börtönbe zárták. Nemzeti ünnepünk alkalmából most Bari Károly Szabadság című versét hallhatják a néhai Gesztesi Károly színművész előadásában.
Fegyverkovácsok, fegyverjavítók, ágyúöntők, honvédek és tábori muzsikusok. A magyarországi romák jelentős szerepet játszottak a szabadságharcban, és kivették a részüket a harcokból. A történészek szerint elsősorban zenész cigányok nevei maradtak fenn, akiket főként, mint verbuváló, vagy katona muzsikusokat soroztak be. A következő percekben Szénási Ferenc zenetörténész és dr. Kedves Gyula történész mesél az 1848-49-es forradalom és szabadságharc roma résztvevőiről.
A XIX. század a cigány kultúra szempontjából több okból is kiemelkedő időszaknak tekinthető. A cigány zenészek jelentős szerepéről már szó esett, de fontos megemlíteni, hogy a cigány írásbeliség kialakulásának kezdetei is erre az időszakra tehetőek. Nagyidai Sztojka Ferenc neve például nem sokat mond a mai kor átlagemberének, pedig ő volt az első cigány irodalmár, aki cigány nyelvű verseket írt, emellett szótárt készített, cigány néprajzi anyagokat gyűjtött, valamint műfordításokat alkotott a XIX. század második felében. Műsorunk további részében Nagyidai Sztojka Ferenc, cigány nevén Fardi történetét ismerhetik meg.
Roma magazin – Duna – március 15., hétfő, 6:45
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.