Kovács Apollónia munkásságából készít válogatást következő tematikus hétvégéjére a Dankó Rádió. A népdalénekesként, színésznőkét ismert előadóművész 1926-ban született és gyermekkorát nagyrészt Nyárádremetén töltötte. A második világháború idején Kolozsvárott figyeltek fel hangjára, de csak a háború után kezdhette el zenei tanulmányait. „Korábban lépten-nyomon azt hallgattam, hogy »de szép hangja van ennek a kislánynak« és addig mondták, míg komolyan vettem és elszöktem Budapestre. Felültem a vonatra, és azt mondtam magamnak, hogy Karády Katalin leszek” – mesélt egy interjúban arról, miként került fel először a fővárosba, de a háború kezdete akkor kettétörte álmait.

Visszatérve szülőföldjére előbb iskolákban, majd magánúton képezte tovább hangját Lorenz Kornéliánál és Szikossy Gizellánál. A végzés után színésznőként kezdett el dolgozni egy nagyenyedi magántársulatnál, majd 1949-ben a Nagyváradi Szigligeti Színházhoz szerződött és közben rendszeresen énekelt a város római katolikus székesegyházának kórusában is. Az 1950-es években gyakran szerepelt a kolozsvári rádióban népdalfelvételeivel, az évtized második felében már a Magyar Rádióban is hallható volt későbbi férje, Grabócz Miklós közbenjárásával. 1960 után költözött Magyarországra, szabadfoglalkozású előadóművészként élt Budapesten, és magyar cigánydalokat adott elő. Később elkezdett külföldön is szerepelni, a dalokat pedig nemcsak előadta, hanem férjével gyűjtötte is, illetve egyes dalokat ő fordított le magyar nyelvre.

A művész életútjának jelentőségét jól mutatja, hogy 2007-ben a népi kultúra- és népdalkincs-ápolásáért, illetve előadó-művészete elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2011-ben pedig megkapta a Kossuth-díjat is.

Kovács Apollónia tematikus hétvége – november 11-én és 12-én a Dankó Rádióban.