Dankó Rádió

Tudta-e? A hét jeles napjai: Vince napi szokások

A január 20-i adás tartalmából.

Szent Vince, a szőlőtermesztők, borászok egyik kedvelt védőszentje hetében járunk.

Kevesen tudják, hogy Szent Vince kultusza a 13. századi éhínség elől tízezrével hazánkba települt francia-vallon „migránsokkal” és a nyugat-európai egyházi kapcsolatokkal hozható összefüggésbe.

Szent Vince vértanú és mártír tisztelete a pogány Róma kora-keresztény idejébe nyúlik vissza. Zaragozai Vincét a Diocletianus-féle keresztényüldözés idején Valenciában vetették börtönbe, és 304-ben válogatott kínzások következtében halt vértanúhalált.

Latin nevének (Vincentius) jelentése ’győzedelmes’. Vincét a középkortól kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait, és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Nevének a vinum-bor szóval rokon hangzása magyarázza, hogy a szőlőművesek Vince névnapjának időjárásából a következő bortermésre jósoltak. Ugyanezt erősíti a francia Vincent név „százannyi bor” jelentése.

Vince Európában jól ismert védőszent, Portugália patrónusa, a német és francia vincellérek, a párizsi borkereskedők, a szőlőcsőszök, a salzburgi és zaragózai favágók védőszentje. Nálunk is országosan ismert borvédőszent, Sárospatak egyik szőlőhegye, a Szentvincehegy, a népi terminológia szerint Szemince hegy pedig nevében is őrzi emlékét.

A január 22-i Vince nap legelterjedtebb szokása a termésjóslás. Például a Vince napi időjárásból a várható kukoricatermésre jövendöltek: amilyen hosszú jégcsapok lógnak az ereszen, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek. Vince napján a szőlőtermelők figyelték az időjárást, szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bortermésre következtettek. Ahogy egy 1799-ben kiadott kalendárium írja: „Ha szent Vintze napja fénylik, azt mondják a boros gazdák, hogy megtelik a pintze, és sok jó bort várhatni.” Siklóson egy évszázaddal később már így jegyezték fel a mondást: Ha csurog a Vincze, Telik itcze, pincze. Vagyis: ha Szent Vincze napján esik, bő szüret lesz.

Sokfelé előfordult, hogy disznósajtot, hurkát akasztottak a szőlőkarókra, hogy olyan nagy szőlőfürtök teremjenek. Általános szokás volt, hogy a vincevesszőnek nevezett, ilyenkor lemetszett venyigét a meleg szobában vízzel teli edénybe állították. Ha kihajtottak a vesszők, azt jelentette, hogy a rügyek nem fagytak le, a vessző hajtásain képződő virágfürt kezdeményekből pedig a várható termés nagyságára is következtetni tudtak.

A szőlősgazdák azt vallották, hogy a jó termés érdekében ilyenkor sok bort kell inni. Dél-Baranyában a gazdák a szőlőben ülték meg a Vince napi vigasságot evéssel, ivással. Napjainkban újra felvirágzott Szent Vince kultusza. IDE KATTINTVA bővebben is megismerhetik a Monor környéki Strázsa Borrend Vince napi rítusait Kugel György képes összeállításából.
Ha már a borkultúra és a borivás volt e heti témánk, mi is következhetne más zenei illusztrációként, mint bordalok, méghozzá az Etnofon kiadó Ünnepeink című albumáról, a Szélkiáltó és a Bekecs együttes, valamint Radványi Balázs és Szokolay „Dongó” Balázs előadásában.

Tudta-e? A hét jeles napjai – Dankó – január 20., hétfő, 16:52

Szerkesztő: Juhász Katalin

Videó ajánló

Olvasson tovább