A műsor elején egy titokzatos, kék színű levél érkezett Tüneményfalváról, Csoda Meseládika mamaládikájától. A levélben gyereknapi meglepetésként új meséket küldött a hallgatóknak, de a titkos üzenet megfejtéséhez a gyerekek segítségére is szükség volt. Végül a közösen kimondott „Boldog gyereknapot, Csuki-Mukik!” varázsmondatnak köszönhetően új történetek repültek Csoda Meseládika pocakjába.
Mirci Budapestről küldött rajzokat és egy kedves üzenetet arról, hogy nagyon szereti Pom Pom meséit, különösen a Radírpókot. A hatéves Hargitai Levi arról írt, hogy hamarosan iskolás lesz, szeret sakkozni, és lerajzolta, hogyan képzeli el Vakkancsot és Csoda Meseládikát. Azt is kitalálta, hogy a „Csukás Meseposta” viccesen hangzik csak i-vel kimondva, amin István bácsi és Meseládika is jókat nevetett. Kistestvére, Benő arról mesélt, mennyire szeret segíteni a kertben apukájának és a papájának, és hogy egyszerre négy ceruzával készítette a rajzát.
Krepli Dani, Kiskunhalasról elmesélte, hogy nagyon várja az iskolát és azt, hogy megtanuljon olvasni, mert annyira szereti a meséket. A család hamarosan egy kiscicával is bővül, akit talán Rumlinak neveznek majd el. Dani rajzot is készített arról, milyennek képzeli az új kis kedvencet. Orbán Zalán, vagyis Zazi Koppánymonostorról megírta, hogy nagyon szereti hallgatni a Csukás Meserádiót, kedvencei Vakkancs és Csoda Meseládika. Már megkapta az íróasztalát, hiszen hamarosan ő is iskolás lesz.
A műsor végén István bácsi biztatta hallgatóit, hogy őrizzék meg kíváncsiságukat, játékosságukat és egymás iránti szeretetüket, és legyenek mindig olyan vidámak, mint amilyenek most!
Küldjetek levelet István bácsinak postai úton a 1037 Budapest, Kunigunda útja 64. címre!
