A szombati adásban István bácsi, a Mesepostás beszámolt arról, hogy milyen csodálatos az a nap, amikor az állatokat ünnepeljük. Szofi, a négyéves balatonföldvári kis óvodás levelében elmesélte, hogy ő otthon a kiscicájával és a hörcsögével játszott. Csoda Meseládika ezek után javasolta, hogy legyen Csoda Meseládika nap is. Lackfi János saját meséjét, Az elefánt reggelijét adta elő. A mese után Szandi, az énekesnő köszöntőt mondott az állatok napja alkalmából. Majd István bácsi az őszi szarvasbőgésről beszélt. Petra meséje a Mese a szelídségről címet viselte. Banner Géza is köszöntötte az állatok napját. Közben Csoda Meseládika addig kérdezgette István bácsit, míg a Mesepostás elárulta a Ládának a kanapé alatti lejáró titkos kulcsának rejtekhelyét. Ezek után Norbi, a kilencéves zalaegerszegi kisfiú levelében hallhattunk Slinkyről, a kígyójáról, továbbá Mázliról, a kutyájáról. Csoda Meseládika ekkor elárulta István bácsiról, hogy rettegett a pókoktól.
A következő történet Szombathy Gyula előadásában egy Grimm-mese volt Az erdei házikó címmel. Ezek után elhangzott István bácsi jó tanácsa a hallgatókhoz: legyenek mindig kedvesek és figyelmesek! Ne csak magukra gondoljanak, hanem másokra is! Erre rímelt egy Zsófi nevű kislány levele, aki a barátairól készített rajzot a műsornak. Aztán kiderült, hogy egy Kati nevű kislány cicáját úgy hívták, hogy Folti. S ha már cicákról esett szó, az epizódban Vlagyimir Szutyejev Miau és más vidám mesék című kötetéből mesélt Szirota Jennifer, majd egy újabb köszöntőt mondott Balázs Andi és Gregor Bernadett.
A Csukás-rovatban Reviczky Gábor előadásában a Mirr-Murr, a gólkirály című mese hangzott el. A műsor utolsó előtti meséjét Kassai Katalin adta elő. Ez a mese a Grimm testvérek egyik legnépszerűbb meséje volt: A csizmás kandúr. A műsort Nagy Adrienn állatos köszöntője után a Hogyan fogtam el settenkedő Tódort? című Csukás István-alkotás zárta Szarvas József kiváló előadásában.
