Sok-sok előkészület és várakozás után végre kinyitotta kapuit a gyerekek előtt a Meseposta! Milyennek képzelsz el egy igazi Mesepostát? Zegzugosnak? Zsúfoltnak? Zenésnek? Izgalmasnak? Kis segítőkkel telinek? Bizony, ez mind igaz a Csukás Meserádió Mesepostájára! Mint minden postának, ennek is van egy csodálatos postamestere: István bácsi. Ő látszólag egy teljesen hétköznapi postás: leveleket rendszerez, beszélget a kutyájával, Vakkanccsal, és gyakran sétál ki a kertjébe, hogy megnézze a fehér postagalambjait és feleségét, a szorgosan kertészkedő Terkát. Csakhogy! Csakhogy minden mesepostás táskájában lapul egy óriási titok! Nincs ez másként István bácsi esetében sem. Neki nem varázspálcája vagy láthatatlanná tevő palástja, hanem egy igazi, CSODA MESELÁDÁJA van. Sőt! Képzeljétek, a Meseposta Meseládája beszélni is tud! De nehogy azt higgyétek, hogy csak úgy bármikor megszólal! Nagyon is finoman kell kérni őt, hogy aztán meséljen, és néha ezt szívesen meg is teszi!

A Meseposta első adásában hallhattatok egy kisegérről, aki nagy utazásra indult. A mesét Gryllus Vilmos mesélte el nektek. A műsor állandó rovatában, a Csukás-rovatban pedig egy olyan Csukás István-mese hangzott el, melyet rengetegen kértek tőlünk, mert újra és újra szeretik meghallgatni, mégpedig magától Bodrogi Gyula színművész úrtól.

A mesék között István bácsi a gyerekek beküldött leveleiből szemezgetett. Megtudtuk, hogy sok gyerek szereti hallgatni a Csukás Meserádiót, és sok óvodás már alig várja, hogy megismerje a betűket, mert akkor magának is fog tudni meséket olvasni. A másik állandó meserovat Gubik Petráé, aki a hallgatókkal adásról adásra megismertet egy-egy emberi érzelmet. Ebben a részben a bátorságról volt szó, és Petra nem aprózta el a dolgot, hiszen cirkuszi oroszlánok erejéről mesélt.