2026. március 9., hétfő:
Molnár C. Pál Műterem – Múzeum
Molnár C. Pál festőművész munkásságát meghatározza a huszadik század.
20 éves volt, amikor kirobbant az első világháború. Később átélte Trianont, a gazdasági világválságot, majd a II. világháborút is. 1945 utáni a három T-ből a tűrt katergóriába került. Mégis derűs tudott maradni. Bizonyíték erre, hogy fütyörészve festett. Könnyedén, gyorsan, örömből, sokat.
A művész Magyarországon élte le élete nagy részét, de tanulmányainak és kalandvágyának köszönhetően eljutott Genfbe, Párizsba és Rómába is. Európai tanulmányútjai természetesen mind hatással voltak művészetére is, amelynek ő maga négy korszakát különbözteti meg. Az egykori festőművész alkotóteréből családja – Molnár C. Pál halála után – múzeumot hozott létre a Gellért hegyen.
Műsorvezető: Bak Anita
Szerkesztő: Burkert Rudolf
2026. március 10., kedd:
A handpan egy különleges ütős hangszer, egészen egyedülálló hangzásvilággal. A készítése precíziós fémmunka: két félgömb alakú, speciálisan kezelt acéllemezt hegesztenek össze, majd a felületét kézi kalapálással formálják. A felső részen kialakított hanggödrök (hangjegyek) precíz hangolása teszi lehetővé a különleges hangzásvilágot. A műsorban ezt a folyamatot követjük végig.Leginkább 2 összeragasztott teknőspáncélra, vagy UFO-ra emlékeztet. Magyarország első handpan-iskolájába látogatunk el Budapesten. Megszólalók: Bognár Péter handpanzenész; Juhász János és Hársfalvi Richárd handpankészítő.
Műsorvezető: Deák Dóra
Szerkesztő: Burkert Rudolf
2026. március 11., szerda:
Ha azt mondjuk, hogy a „borzalmak háza”, akkor mindenkinek az Andrássy út 60. ugrik be. Pedig a II. világháború után létrejött Katonapolitikai Osztály börtöne és vallatóhelye ugyanilyen hírhedt volt, de miután 1950-ben beolvasztották az ÁVH-ba, ennek az emléke lassan elhalványult. Helyünk a Hadik Kávéház szomszédságában álló üres laktanyatömb a Bartók Béla út 24-26-ban. Az egykori Hadik (a későbbi Zalka Máté Laktanya) mellett úgy sétálnak el az emberek, hogy nem tudják, milyen szörnyű titkokat rejt az üres épület. Erre csak egy, az 1990-es évek közepén kihelyezett emléktábla, és néhány elsárgult koszorú emlékeztet az épület falán. A műsor történész szakértője Bank Barbara. Archív felvételről hallhatják az itt megkínzott Böröcz Sándor evangélikus lelkészt, a vallatóját, Berkesi Andrást, akiből – itt szerzett „tapasztalatait” is felhasználva – jeles krimiíró lett, és felidézzük Ujszászy István és Karády Katalin hányatott sorsát is.
Műsorvezető: Vágner Mária
Szerkesztő: Bak Anita
2026. március 12., csütörtök:
Belső Somogy székhelyének is tekintik, ahol annak idején maga IV. Béla király is többször időzött. 1241-ben a tatárok elől Dalmáciába menekülő király feleségével és István fiával itt pihent meg. A vármegye legkorábbi ferences kolostorát is Segesden alapították, majd a törökök kiűzése után a terület a Széchényi család birtoka volt. Sokszínű történelmét ma is őrzi a falu, helytörténeti kiállítása a ma már teljesen felújított malomépületben kapott helyet. Történelmi barangolásunk csütörtöki helyszíne Segesd.
Műsorvezető: Burkert Rudolf
Szerkesztő: Varga Tünde
2026. március 13., péntek:
Egy nyíregyházi középiskolában készül a műsor, ahol Kulcsár Róbert magángyűjtőnek az 1848-1849-es szabadságharchoz kötődő tárgyi emlékei sorakoznak. A majd 180 „viharos” év alatt a katonai és polgári tárgyi emlékek szinte teljesen eltűntek. Nagy részüket megsemmisítették, külföldre vitték, vagy az idők folyamán elpusztultak. A gyűjtemény különlegességét az adja, hogy nem csak katonai, hanem civil vonatkozású tárgyakat is tartalmaz. Egy történésszel, Bene Jánossal mutatjuk meg a tárgyegyüttest, beszélgetünk a gyűjtés nehézségeiről, érdekességeiről, de elemezzük a korabeli események helyi vonatkozásait is.
Műsorvezető: Burkert Rudolf
Szerkesztő: Pálfi Balázs