Ágyú készült a Farkas utcai református templom harangjából

A magyar történelem legendás tanúja – és nem utolsósorban építészeti remekmű – a kolozsvári Farkas utcai református templom. A református hitélet központjaként számon tartott épület történetének érdekes fejezeteit ismerhetik meg a hirado.hu saját gyártású Értékek útján című sorozatának hetedik részéből.
 

Erdély csodálatos világát, örökségünk e jelentős darabjának kincseit, tájait mutatja be a hirado.hu Értékek útján című sorozata. A hirado.hu weboldalán és YouTube-csatornáján megtekinthető hetedik, a Farkas utcai református templom történetét feltáró epizódban Szende András tájépítész és Szabó Eszter presbiter avatja be a nézőket az épület építészeti értékeibe és történetének érdekességeibe.

Erdély első református nagytemplomát Mátyás király kezdte el építtetni 1486-ban, uralkodása végén. Különlegessége, hogy ez Délkelet-Európa legnagyobb egyhajós, hosszú szentélyű, késő gótikus teremtemploma. Későbbi története során lerombolták kolostorát, majd 1603-ban a templomot is. „Sikerült négy atyafinak felmenni a padlásra, kimozdítani a hajó záró köveit, és az egész tetőszerkezet bezúdult” – kezdte Szabó Eszter. A romboláskor szerencsére megmaradtak a falak, és I. Rákóczi György újra befedette az épületet. „A templomnak volt két tornya, az egyikben harangokkal. Ám amikor 1848-ban Gábor Áron kért ágyúihoz harangot, a nagy hatmázsást feláldozták erre a célra” – tudhatták meg a presbitertől, aki az impozáns épület további különlegességeként emelte ki a szószéket, amelyet négy mester készített, négyféle reneszánsz stílusban. Egyedi az épület fölé nyúló hangvető is, amelyet a fejedelem a Földközi-tenger mellől hozatott mocsári ciprusfából készíttetett. A templom címergyűjteménye is igazi kuriózum: „a mai gyászjelentések ősei ezek a halotti címerek, amelyeket az 1911-es felújítás után elhalálozási sorrendbe tettek vissza, de nem falra, hanem a padok mögé, így olvashatók”.

Fotó: MTVA

Olvasson tovább