Egy véletlennek köszönheti Gőz László, hogy rátalált hangszerére

A Gőz László által vezetett Budapest Music Center rendezvénye, a Ligeti 100 koncertsorozat a közelmúltban Bartók Zenei Díjban részesült. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett, Prima Primissima-díjas harsonaművész, jazz-zenész, kultúraszervező, valamint a Szakcsi Rádió szakmai grémiumának tagja az elismerés kapcsán a közmédia Kontúr című kulturális portérműsorában adott interjút, amelyben gyerekkoráról, a zene és hangszere, a harsona iránti szenvedélyéről beszélt.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Gőz László az M5 kulturális csatornán mesélt arról, hogyan került közel a zenéhez gyermekként, amikor édesanyja a Kodály Zoltán által irányított Lorántffy Zsuzsanna úti Ének-zenei Általános Iskolában tanított. A zene szeretete és az intenzív zenei képzés mély nyomot hagyott benne kisdiákként, és meghatározta későbbi pályaválasztását. Kitért arra is, hogy egy véletlenszerű esemény révén vált harsonaművésszé.

Hatévesen egymás mellé ültünk az iskolában Szemző Tiborral, akivel máig folyamatosan játszom. Fuvolázni tanult, de nem ment jól neki, ezért javasolták, hogy harsonázzon, de az nem tetszett neki. Elindult a zeneiskolába visszavinni a hangszert, és ekkor összetalálkoztam vele. Panaszkodott, hogy rákényszerítették a harsonát, és megkérdezte, hogy nem venném-e át tőle, mert annyira kínos a lemondás. Megpróbáltam, mert izgalmasnak tűnt” – kezdte Gőz László, hozzátéve, hogy már az első órán kiderült, hogy van tehetsége a hangszerhez. Saját bevallása szerint feleszmélni sem volt ideje, és már elkezdődött karrierje hivatásos zenészként. 1978 óta oktat a Zeneakadémia jazz tanszakán. A kortárs zenét játszó, legendás 180-as csoport egyik alapító tagja lett, több száz koncerten és stúdiófelvételen szerepelt Európa-szerte. 1996-ban alapította meg a Budapest Music Centert, hazánk egyik legfontosabb zenei központját, amelynek vezetése sok munkát, odafigyelést követel meg tőle, de Gőz László azt mondja, addig nincs baj, amíg tart hivatása iránti szenvedélye.

„Idén leszek 70 éves, de ha le kéne tennem a hangszert, biztos, hogy belebetegednék, mert egyszerűen az egy olyan menekülési pont, ami teljesen kizárja a mindennapos dolgokat. Állandóan zenélek vagy zenét hallgatok. Ha tehetem, akkor éjjel-nappal, és hogyha bármi mást csinálok, akkor is rajtam van a fülhallgató. Minden eltűnne, hogyha a zenét elvennék tőlem” – hangsúlyozta Gőz László az M5 vendégeként, hozzátéve, hogy a zene szeretete mellett a visszajelzés is fontos szerepet játszik abban, hogy szívesen végzi munkáját. Megtisztelőnek tartja, hogy Az év zenei eseménye lett a Bartók Rádió Zenei Díjátadón az általuk szervezett Ligeti 100 című, a zeneszerző emlékére rendezett egyhetes koncertsorozat. A teljes beszélgetés újranézhető a Kontúr című műsor Médiaklikk-aloldalán, amelyen 60 napig elérhetők a korábbi adások is.

Kontúr – mélyinterjúk a kulturális élet meghatározó szereplőivel, minden szombaton, 18 órától az M5-ön.

Olvasson tovább