Pásztor Erzsi a mai napig adakozik névadó védőszentjének

Gyerekkori, édesanyjától örökölt szép hagyományát máig tartja a Kossuth-, Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművész. A Duna Névjegyek című műsorában Pásztor Erzsi megható története mellett az Erzsébet név eredetét, legjelesebb képviselőit is megismerhették a nézők.
 

A keresztnevek jelentésével, kialakulásukkal, viselőjére gyakorolt hatásukkal foglalkozik a Dunán hétköznap esténként látható Névjegyek című műsor. A hagyományos keresztnevek értelmezését, eredetét, hozzájuk kapcsolódó mítoszokat Pölcz Ádám nyelvész, egyetemi oktató mutatja be, közéleti személyiségek pedig személyes családi vonatkozásokat, történetek árulnak el a nézőknek.

Az Erzsébet nevet bemutató részben a nézők megismerhették kialakulásának történetét és legismertebb képviselőit is. A legkorábbi Erzsébet Keresztelő Szent János édesanyja volt, nála is ismertebb a 13. században élt Árpád-házi Szent Erzsébet. Vagyonát elosztó jótékonysága miatt a lelki nemesség, az irgalmasság mintaképe, valamint a szegények, betegek, árvák és özvegyek patrónája volt. Leggyakoribb ábrázolása a „rózsacsodával” kapcsolatos. E szerint kötényében ételmaradékot vitt a vár melletti szegényeknek, és amikor férje meglepte, titkolva jótékonykodását, azt mondta, hogy rózsa van a kötényében, és ekkor a kenyér Erzsébet kötényében valóban rózsává változott. Ezt a történetet Pásztor Erzsivel is megosztotta kislánykorában édesanyja. „Annak ellenére, hogy ez egy névnap, nekem minden születésnapomon kellett mennem a templomba, védőszentemnek, Szent Erzsébetnek vittem rózsát és pénzt. Ez annyira megmaradt bennem, hogy a mai napig tartom e szokást. Most már virágot nem mindig viszek, de pénzt mindig dobok be, és mindig elmegyek, már csak az anyukám emlékére is”.

Névjegyek – hétköznap 18:40-től a Dunán. A műsor február 11-től az M5 kulturális csatornán is látható.

Videó ajánló

Olvasson tovább