Órásmesternek szánta édesanyja a Nobel-díjas skót biofizikust

Gimnazista koráig egyetlen könyvet sem olvasott végig Richard Henderson, akinek édesanyja azt javasolta: kövesse bácsikája példáját, és legyen órásmester. Végül jó szakember lett, bár a mesteremberek nagyítójánál sokkal professzionálisabb eszközzel dolgozik a krio-elektronmikroszkópia kifejlesztéséért 2017-ben Nobel-díjat elnyert 78 éves skót biofizikus. Élettörténetét és tudományos munkáját ismerhették meg a Kossuth Rádió hallgatói.
 

2017. október 4-én jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hogy a kémiai Nobel-díjat egy különleges anyagvizsgálati módszerért a svájci Jacques Dubochet, a német Joachim Frank és a skót Richard Henderson kapja. A krio-elektronmikroszkópia segítségével roncsolásmentesen lehet pillanatfelvételeket készíteni a molekulákról. Az eljárás segítségével láthatóvá tehető az is, hogy egy gyógyszermolekula hogyan fejti ki hatását a szervezetben.

A minden hónap első csütörtökén a Kossuth Rádió Felfedező – a tudomány világáról című műsorban hallható Nobel-díjas történetek című sorozat legutóbbi adásában a Cambridge-i Egyetemen kutatásokat végző Stark Klára Aliz a 2017-es kémiai Nobel-díj egyik kitüntetettjével, a 78 éves Richard Henderson skót biofizikussal beszélgetett.

Nem voltak tanulási nehézségei, de különösen jól sem teljesített az iskolában az Edinburgh-ben született Richard Henderson. Egy könyvet sem olvasott végig 11 éves koráig, és szülei sem ösztönözték az egyetemi továbbtanulásra. „Kérdezgettem a szüleimtől, mi legyek, milyen szakmát válasszak. Apám szűkszavú ember volt, anyámnak pedig nem nagyon volt ötlete. Az egyik bácsikám órásmesterként kereste a kenyerét, anyám úgy gondolta, belőlem is jó mesterember válhat. Ezt szem előtt tartva folytattam a tanulmányaimat” – mesélte a kutató.

A gimnáziumban szakosodni kellett, ekkor választotta a matematikát és a mérnöki technikát. Később az Edinburgh-i Egyetemen diplomázott, doktorijának megszerzéséhez pedig Cambridge-be ment, ahol tanársegédként kezdett dolgozni. „Érdekes élmény volt megérkezni a kutatási eredményei miatt oly nagyhírű egyetemre, hogy legyen miből tankolnom az autómba. Cambridge jó hely, tele lehetőségekkel, de neked kell megtalálnod, melyikkel élsz” – fogalmazott pályafutása kezdetéről a biofizikus.

Hogy ki jelölte őket a Nobel-díjra, nem tudja. „A díj mögött egy titkos rendszer húzódik meg. Minden anonim módon történik, hogy a döntés tisztasága megkérdőjelezhetetlen legyen. Az a szabály van érvényben, hogy 50 évig titok övezi a jelöltek és a jelölők kilétét” – mondta Richard Henderson, aki az elismerést harmadmagával az elektronmikroszkópiával kapcsolatos innovációért kapta.

Eljárásunkkal a vizsgálandó anyagot olyan hirtelen hűtik le, hogy a benne lévő víz nem tud jéggé kristályosodni. Ez azért lényeges, mert a fagyás során a keletkező jégkristályok roncsolják az anyagszerkezetet. Módszerünkkel az anyag saját szerkezeti állapotában dermed meg a folyékony nitrogén -196 Celsius fokos hőmérsékletére. „Olyan ez, mintha az anyag molekuláit egy pillanatfelvétellel kimerevítenénk. Persze ahhoz, hogy a Nobel Bizottság felfigyeljen az innovációnkra, bizonyítani kellett az eljárás alkalmazhatóságát. Nekünk ehhez hosszú évekre volt szükségünk, és arra, hogy az új módszer egyre több kutatás alapjává váljon” – részletezte a műsorban a biofizikus.

A teljes beszélgetés, amelyben magyarországi látogatásáról is beszélt a biofizikus, a műsor Médiaklikk-oldalán hallgatható újra.

A Kossuth Rádió Felfedező – a tudomány világáról című műsora részeként minden hónap első csütörtökén 14:32-től Nobel-díjas felfedezések nem mindennapi történeteit ismerhetik meg a hallgatók.

Olvasson tovább