– A Pest vármegyei Páty eddig a „Pincehegyéről” volt ismert. Azt már kevesebben tudják, hogy az ország egyik legtehetségesebb fiatalja a település időseinek igyekszik speciális módon segíteni. Tóth Sárát beválogatták Magyarország 50 legtehetségesebb fiatalja közé éppen azért, mert kora ellenére idős embereknek segít, mindemellett mozgássérültek, vagy éppen sztrókon átesett betegek rehabilitációjával is foglalkozik. Tóth Sára tánctanárnak készült, ám később táncterapeutai, edzői és rehabilitációs végzettséget is szerzett. Városi sétánk ezúttal a pátyi Olajág Idősek Otthonába vezet.
– Az épületben megjelenő harmóniát, a környező tájjal alkotott egységét és a zöld környezet tiszteletben tartását díjazták elsősorban a nemrég lezajlott az „Év Balatoni Háza” építészeti díjpályázaton. A Nők a Balatonért Egyesület és a Balatoni Szövetség ötödik alkalommal hirdette meg a versenyt, amelynek fő célja az építészeti szemlélet formálása és a kíméletes tájhasználat iránti felelősség kialakítása a Balaton régióban.
– Akár több száz millió forintba kerülhet a sziklaomlásban megsérült felsőtárkányi út helyreállítása. Két évvel ezelőtt zárták le a Felsőtárkányból Lillafüredre vezető útszakaszt. Azt azonban még nem tudni, hogy védőhálót helyeznek ki majd a kőfalra, vagy olcsóbb, ha elterelik az utat.
– Megkezdődtek a tavaszi munkálatok a földeken, így a közeljövőben jó eséllyel sok mezőgazdasági járművel találkozhatunk a közutakon. Ilyenkor szinte bárhol, bármikor előfurdalhatnak a nagy gépek, hisz ha nem tudják megközelíteni úti céljukat, vagy az alternatív útvonal legalább 50 százalékkal nagyobb kitérő lenne, akkor oda is felhajthatnak, ahol egyébként tiltják a haladásukat.
– Gyeplazítás, vagyis a fű, a pázsit lazítása. Milyen jelentősége van a fű lazításának és mi a különbség a gyep lazítása és a gyep szellőztetése között? Hallgatónk kérdésére Hóka László hobbikertész válaszol Bozsik gazda rovatában.
– Jó állapotban vannak az őszi vetések a szántóföldeken, a csapadék még az igen száraz dél-Alföldi régióban is elfogadható mennyiségű. Egyelőre nem panaszkodnak a gazdálkodók.
– Idén már 85 kisborjú született a Szürke Szálláson. A Bükki Nemzeti Park tavaly átadott tarnaszentmiklósi állattartó telepén gondoskodnak a szürkemarha génállományának megőrzéséről, valamint a Dél-Hevesi Tájegység természetvédelmi területének kezeléséről is. Egy LIFE-pályázat keretében egy legeltetési kísérlet beállításával arra keresték a választ, hogy a legelő szarvasmarhák nyomában a kék vércse szívesebben használja-e ezt a területet táplálékszerzésre? Ezzel tulajdonképpen egy természetvédelmi célú élőhelykezelést és monitoringozást is megvalósítottak.
– Nagy Miklós Gyulaházán élő gazdálkodó régóta foglalkozik juhtenyésztéssel. Szerencsésnek tartja magát, mert olyan juhászai vannak, akik úgy tekintenek az állományra, mintha a sajátjuk lenne. A jelenlegi helyzetben a gazda úgy látja: az olasz piac tartja életben a húsvéti bárány szaporulatot.
Hogyan alakul a magyar bárány export, milyenek az árak, illetve az ágazatra milyen hatással van a tavalyi aszály, valamint a háború, Minderről Dr. Mezőszentgyörgyi Dávidot, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület Elismert Szakmaközi Szervezet igazgatóját kérdezzük.
Hajnal-táj – Kossuth Rádió – március 29., szerda 5:00
Szerkesztő: Gergácz Anikó
Műsorvezető: Balog Tamás
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.