×

Kultúrpercek: A budapesti Vigadó Galériában látható Kókay Krisztina grafikus- és textilművész

A január 1-i adás tartalmából.
 

Életünket szokások kísérik, s nagyobb közösségeknek is vannak ismétlődő cselekedeteik, szertartásaik, amelyek hagyománnyá nemesedve kultúraformáló tényezővé válhatnak. Ilyen szellemi síkon ható tradíciót teremtett a Müpa az elmúlt évtizedben a nagy Haydn-oratóriumok – elsősorban A teremtés – újévi megszólaltatásával. Minden évben más előadót hallhatunk, s így a műnek mindig újabb színei, hangsúlyai kerülnek előtérbe. Ezúttal a Düsseldorfi Tonhalle Zenekar játszik, a Magyar Rádió Énekkara vállalja a kórus szerepét, Fatima Said egyiptomi szoprán, Uwe Stickert német tenor és Sebestyén Miklós magyar bariton alkotja a hangsúlyosan nemzetközi szólistagárdát. A 16 órakor kezdődő hangverseny karmestere Fischer Ádám.

Magyarországon számos további olyan hagyományunk létezik, amely során az emberek, intézmények zenével ünneplik az örök új kezdetet. Több hangversenysorozat indult útjára az utóbbi évtizedekben, javarészt a Bécsi Filharmonikusok világszerte sugárzott Strauss-koncertjeinek ihletésére. A Zeneakadémia most saját, szokatlan és friss koncepciót követő rendezvénnyel csatlakozik az ünnepi hagyományhoz: az intézmény újévi hangversenyén az egyetem diákjai lépnek fel Fülei Balázs, Árendás Péter és Binder Károly irányításával, hogy népzenei, klasszikus- és jazz-produkciók egymásba öltésével mutassanak rá a különböző zenei látás- és előadásmódok változatosságában rejlő rokonságra és lényegi azonosságra. A 17 órától kezdődő koncertre érkező vendégeket érkezéskor egy pohár pezsgővel köszöntik.

Szintén újévi hangversenyre hívja az érdeklődőket a soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar, amelyet Oberfrank Péter vezényel. A Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központban 18 órakor kezdődő koncerten Wolfgang Amadeus Mozart és ifj. Johann Strauss művei csendülnek fel.

Az újévi hagyományos koncertek sorába illeszkedik a Budapest Klezmer Band ma esti rendezvénye is. A meghívót Jávori Ferenctől, az együttes vezetőjétől hallják.

Sokból amennyit akarsz, kevésből amennyit lehet – így lehetne röviden összefoglalni az egykori paraszti étkezési szokásokat. A nagykanizsai Thury György Múzeumban látható kiállítás elsősorban a 19-20. századi falusi étkezés jellemző hagyományait eleveníti fel, így például az Újévhez kötődő szokásokat is. Kiss Nóra, a nagykanizsai múzeum néprajzkutatója.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum számtalan érdekes kiállítással várta látogatóit az elmúlt években is, legyenek azok állandók vagy időszakiak. A 2018-ban nyílt tárlatok közül még az új évben is látható néhány. Kiss Imrét, a múzeum főigazgatóját hallják.

A budapesti Vigadó Galériában látható Kókay Krisztina grafikus- és textilművész. A vonal misztériuma című tárlata. A jubileumi tárlaton szövött falikárpitok, textilre festett grafikák, egyedi és sokszorosított rajzok kínálnak bepillantást a négy évtizedes művészi munkába. Kókay Krisztina absztrakt képi világának központi szervező egysége a vonal, amely egyfelől a textilt életre hívó elemi szál fundamentális alaptulajdonságát multiplikálja, másrészről a grafikai transzformációk kompozíciós rendjét határozza meg. Egyéni hangvételű útkeresése során az értelmet és a jelentést definiálja újra, a törvényszerűségek és szabályszerűségek önfeledt játékát szemlélteti saját látásmódjának középpontjából kimozdulva.

Aki határainkon túl is kíváncsi egy-egy város történetére, annak ajánljuk a nemrég Nagyváradon megnyílt Teleki utcai zsinagógát, amelyben történeti kiállítások is láthatóak. Nagyváradnak ez a harmadik zsinagógája, amelyet felújítottak, és ezzel emléket állítanak a város zsidóságnak, amely hozzájárult a település fejlődéséhez. Gardó Zoltánt, a nagyváradi várostörténeti múzeum munkatársát hallják.

Egy felújított épületnek örvendhetnek a kárpátaljai tiszabökényiek is. A Rómer Flóris terv keretében kibontották és helyreállították a görög-katolikus közösség 18. századi fatemplomát. A Teleki László Alapítvány lebonyolításában a felújítási munkálatokat Káldi Gyula budapesti építész tervei alapján végezték. Káldy Gyulát hallják.

Az új év se teljen el olvasás nélkül! Ha kíváncsi egy nem mindennapi kalandokkal teli életút útirajzzá bővülő állomásaira, akkor keresse Mikó Lajos Menekülés Saigonból című könyvét, amely a Püski Kiadó gondozásában jelent meg. A könyvet a szerző, Mikó Lajos ajánlja.

A Holnap Kiadó jóvoltából számtalan olyan varázslatos könyvet vehet kezébe a kedves olvasó, amelynek kemény fedele alatt ott várakozik a herceg, akire számos mesebeli kaland és az igaz szerelem vár, vagy éppen az unatkozó király, akit az alattvalói szórakoztatni akarnak, hogy csak ezt a két szereplőt említsük. A Mesék az opera világából sorozat kötetei képi és hangi világukkal egyaránt nyújt páratlan élményt kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Milkovits Eszter, a kiadó vezetője.

Hogyan lehet az életet újból és újból újrakezdeni? Miként lehet a hagyományokat őrizni nincstelenség, vészkorszak, jegyrendszer idején? Egyáltalán milyenek a jellegzetes zsidó ételek? A receptek mentén haladva, Király Kinga Júlia több életsorsot – vagy az életsorsok mentén több receptet? – tár az olvasók elé Az újrakezdés receptcei című könyvében. Király Kinga Júliát hallják.

Maradjunk még a történeti könyveknél. A tanfelügyelő jelenti címmel állított össze egy kötetet Trunki Péter és Bodó Csanád a 19. század azon időszakából, amikor a moldvai magyar falvakban bevezették a román állami iskolázást. A korabeli tanfelügyelői jelentések nyomán nemcsak az akkori oktatás helyzetébe tekinthetünk bele, hanem képet kapunk a magyarság helyzetéről, a román nyelvhez való viszonyáról, s ezek a jelentések akár egy 21. századi kutatás kiindulópontjai is lehetnek. Mindezekről az egyik szerző, Trunki Péter beszél.

Műsorunk végén egy hír a színház világából.
A Magyar Színjátszás ikonikus alakja Domján Edit, aki rövid élete során legendás szerepeket alakított mind színpadon, mind a filmvásznon. Barátai, kollégái nem akarták, hogy emléke feledésbe merüljön, ezért 1991-ben alapítványt hoztak létre tehetséges, fiatal, vidéken játszó színésznők művészetének elismerésére. Tavaly év végén, a Takács Katalin elnökölte kuratórium a tatabányai Jászai Mari Színház színművésznőjének, Danis Lídiának ítélte a Domján Edit-díjat.
Danis Lídia 2004-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd a Vígszínházban eltöltött éveket követően, három szegedi évad után 2014-ben a Jászai Mari Színház első önálló társulatának alapítótagja lett. Azaz úgy tartozik az ország legfigyelemreméltóbb színésznői közé, hogy szakmai sikereinek nagy részét vidéki színházban érte el. Tatabányai alakításai közül kiemelkedik a Tartuffe Dorine-ja, A salemi boszorkányok Elizabeth Proctorja, A mi osztályunk Dorája, Stuart Mária és persze Lady Macbeth.

Hallgassa meg!

Kultúrpercek – Kossuth – január 1., kedd, 9:32

Szerkesztő-műsorvezető: Beslin Anita

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább