Ukrán nemzetiségi műsor: Ivan Franko

Az augusztus 10-i adás tartalmából
 

Tudósítás és zenés-költészeti összeállítás a híres ukrán költő, Ivan Franko 162-évfordulója alkalmából (1. rész).

Ivan Jakovics Franko (ukránul Іва́н Я́кович Франко́; Nahujevicsi, 1856. augusztus 27. – Lemberg, 1916. május 28.) ukrán költő, író, műfordító, publicista, társadalomtudós, politikai aktivista.

1962 óta az ő nevét viseli Ivano-Frankivszk városa.

Ivan Franko a 19. századi ukrán irodalom egyik legfontosabb képviselője (Tarasz Sevcsenko és Leszja Ukrajinka mellett). Jelölték az 1916-os irodalmi Nobel-díjra, de halála miatt a jelölést nem értékelték.

Franko költészetének egyik oldala a forradalmi versek, ezeket politikailag aktív, fiatalabb korszakában írta (Elvtársaimnak a börtönből, Örök forradalmár, Kőtörők, Hazám, Börtönszonettek, stb). Ezeket a verseket nem csak az osztrák, de az orosz hatóságok is betiltották. A Szovjetunióban éppen ellenkezőleg, baloldali mivolta és forradalmisága miatt piedesztálra emelték, ám a marxizmust élesen kritizáló írásait („gyűlöletre és osztályharcra alapozott vallás”-nak tartotta) elhallgatták. Későbbi költeményei (Hervadó levelek kötet, 1896) romantikus lírai verseket tartalmaznak, az 1897-es Smaragdom kötet pedig filozófiai témákat boncol: a jó és rossz viszonyát, szépséget, hűséget, felelősséget, az élet értelmét. Sok életrajzírója az 1905-ös Mózes-t tartja egyik legfontosabb versének, amelyben a vezető és a nép viszonyát, a nemzet érdekeinek és ideáljainak konfliktusát írja le.

Prózai munkássága tíz regényt és több mint száz elbeszélést foglal magába. A legkorábbi az ún. Boriszlav-ciklus, amelyben a nép nyomoráról, a szörnyű társadalmi viszonyokról és a parasztok proletarizációjáról ír. Legfontosabb regényei a Boriszlav nevet (forradalmi mű az osztályöntudat ébredéséről), a Zahar Berkut (történelmi regény a tatárjárás idejéről), a Keresztutak (szociálpszichológiai regény a társadalmi osztályok kapcsolatáról). Színdarabjai közül az ismertebbek a Lopott boldogság (1893) és a Szvjatoszláv fejedelem álma (1895) drámák és a Berkenye (1886) és A tanár (1896) vígjátékok.

Ukrán nemzetiségi műsor minden pénteken 13:00-tól az MR4 Nemzetiségi Rádió műsorán!

Szerkesztő-műsorvezető: Sipajlo Igor

Tovább a műsoroldalra>>>

Olvasson tovább