Egyéb

Ütköző: Zavargás Franciaországban

A július 10-i adás tartalmából.
 

Déli Ütköző:
Ne minősüljön az uniós országokban bűncselekménynek a migránsoknak nyújtott humanitárius segítség – javasolja az Európai Parlament csütörtöki állásfoglalása. A jelenlegi uniós irányelv értelmében a tagállamok kötelesek büntetőjogi szankciókat alkalmazni azok ellen, akik a migránsok szabálytalan belépését, átutazását vagy tartózkodását segítik elő, ám az EP szerint a bevándorlókat humanitárius okokból szárazföldön és tengeren segítő egyéneket és civil szervezeteket nem lenne szabad büntetni. Az EP állásfoglalása vélhetően nem véletlen, a Francia Államtanács egy konkrét ügy kapcsán pénteken úgy döntött, hogy a „testvériség” alkotmányos elvét alapul véve, az illegális bevándorlók érdek nélküli segítése nem vonhat maga után eljárást. De miért köti gúzsba a hatóságok kezét a jogalkotás akkor, amikor épp a bevándorlás ellenes erők kezdenek felülkerekedni Európa-szerte? Szabad-e humanitárius alapon életveszélyes tengeri átkelésekre biztatni a migránsokat, vagy együttműködni az embercsempészekkel és a maffiával? Hogyan válhat joggá egy olyan ezerféleképpen értelmezhető elv, mint a testvériség? Az EP állásfoglalása Magyarországon kétharmados törvényt és az Alkotmányt is érinti, hol ér véget az uniós hatáskör? Olaszország is újra értelmezi  a humanitáriusság fogalmát és korlátozza az ilyen indokkal kiadott tartózkodási engedélyek számát, de kik állnak nyerésre, a választói akaratot figyelő politikusok, vagy az egyéb szempontokat követ bírói, nemzetközi testületek, és lobbisták?
Vendégek:
– ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász
– Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa.

IDE KATTINTVA a teljes első adás visszahallgatható!

Esti Ütköző:

Igazoltatásból háború Kétszáz rohamrendőrnek kellett megfékezni azt Franciaországi Natesban azt a zavargást, ami a egy rendőri intézkedés során lelőtt bűnöző halála miatt robbant ki. A sajtóban Aboubakar F.nek nevezett, de Franciaországban született férfit kábítószer ügyei miatt már kereste rendőrség ezért megpróbált elmenekülni az igazoltatók elől, ám eközben tisztázatlan körülmények között lelőtték. Az elkövető rendőr először önvédelemre hivatkozott, majd azt állította, hogy véletlenül használta fegyverét. A környékbeliek viszont azt mondják ez nem igaz, Aboubakart szándékosan agyonlőtték. A tiltakozások napokig tartottak, a tömeg középületeket rongált meg, több tucat autót gyújtott fel, annak ellenére, hogy a polgármester után a belügyminiszter is nyugalomra intette a város lakosságát. A statisztikák szerint egyre több hasonló eset történik Franciaországban. A rendőrség felügyeleti szerve, az IGPN június 26-i jelentése szerint a rendőri fegyverhasználat 2016 és 2017 között 54 százalékkal nőtt, de mi ennek az oka? Igaz-e az, hogy a no go zónákban már a köztörvényes bűncselekmények esetében sem segíti az esetenként többségbe került kisebbség a hatóságok munkáját?  Több európai országban új, etnikai hátterű szervezett bűnözői csoportok jelentek meg (afgánok, szírek, afrikaiak, stb.) gyakoriak a bandaháborúk, de miért tehetetlenek a hatóságok?
Vendégek:
– Sós Eszter Petronella Franciaország szakértő

– Kis Benedek József biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára

IDE KATTINTVA a teljes esti adás visszahallgatható!

Ütköző – Kossuth, július 10., kedd, 12:30 és 18:00

Szerkesztő: Ujhelyi Zoltán
Műsorvezető: Halász Zsuzsa

Tovább a műsoroldalra >>>

Videó ajánló

Olvasson tovább