Miniszterelnöki székfoglaló. Szájer József arra számít, hogy Orbán Viktor néhány gondolata ismét felháborodott tiltakozást vált ki a brüsszeli liberálisok körében. Többek között az a gondolat is ellenérzéseket szül, hogy Magyarország kereszténydemokráciát épít, mert ebben a feje tetejére állított világban már a nevükben kereszténydemokrata képviselők egy részénél sem számít politikailag korrektnek. A FIDESZ európai parlamenti képviselője a Sargentini jelentésről, a tüntetők részéről a református vezetőket ért támadásról és a párttól elvett mandátumról is véleményt mond.
Új kormány, új gazdasági feladatok. A két közgazdász, Boros Imre és Bogár László úgy véli, a továbbiakban a kis- és középvállalkozások fejlesztése és a termékek magas hozzáadott értéket eredményező feldolgozásának bővítése csökkentheti lemaradásunkat a nyugatinak mondott gazdaságoktól. Az állami rásegítésnek nem annyira pénzben, inkább piaci rásegítésben kell megjelennie. A választásokról szólva úgy vélik, a politikai fanyalgás mindig jelen lesz, ugyanakkor a globális gazdasági-pénzügyi körök számára a stabilitás döntő fontosságú.
Nem Sztálin, nem Brezsnyev, még csak nem is Lenin rontotta el, maga az eszmerendszer téves, az emberi természettel ellentétben álló, az embert megvető, sőt gyűlölő ideológia. A marxista filozófia nem a szép jövőt, hanem a rombolást alapozta meg, melyről Marx maga jelentette ki, hogy az átalakításhoz, az ember átformálásához a guillotin veri majd a taktust. Azaz a kommunista kiáltvány szerzője vérengzésre építette eszmének megvalósítását. A valóságos Marx-képet Máté Áron történész vázolja fel.
Nyílt társadalom – út a megszűnés felé. Bauer Béla szociológus sem a nyílt társadalom, sem a multikulturalizmus fogalmát nem tudja értelmezni, mert minden tagállam saját történelme és társadalma tükrében másként és másként vélekedik erről. Ugyanakkor a beözönlő muszlim tömegek nem fogadják el az európai gondolkodást, ráadásul a nyílt társadalom eszméjét hirdetők azon munkálkodnak, hogy a zsidó-keresztény értékrend nevetségessé tételével elősegítsék Európa felszámolását.
Bár Hódmezővásárhely protestáns többségű város volt, mégis a katolikusok üldözésével kezdődött az egyházüldözés. A kiépülő kommunista diktatúra már 1945-től támadta az úgynevezett klerikális reakció katolikus képviselőit. Az iskolák államosítása után már nem csak a pártvezetők, de akár az egyszerű iskolaigazgatók is megtiltották a tanulók és volt tanáraik közötti kapcsolattartást. Miklós Péter egyházüldözéssel kapcsolatos kutatásainak eredményét foglalta kötetbe.
A hastáncosnő és a zsoltáros felvonulás esete. Idén is vidám keresztyén-keresztény hitvalló ünnepre készülnek a XV. Református Zenei Fesztivál szervezői és fellépői. A program minden eddiginél gazdagabb, s mint azt az esemény ötletgazdája vallja, az elnevezés ellenére ökumenikus találkozóról van szó. A május 24.-től 27.-ig tartó fesztiválról és annak szellemiségéről mondja el gondolatait Böszörményi Gergely.
A múlt minél pontosabb ismerete a jövő megalapozása. Grandpierre Attila csillagász, őstörténet kutató elemzése a nemrégiben megjelent és évszázadokon át elhallgatott magyar ősgeszta üzenetéről és az általa megerősíthető nemzettudatról.
Pünkösdi zarándoklat. A Boldogasszony zarándokvonatra jelentkezők között akadtak olyanok, akik megorroltak a romániai magyarokra, mert szavazataikkal a FIDESZ-KDMP-t támogatták, s ezért lemondták az utazást. Hogyan fér össze a keresztényi szeretet és a politikai ellenérzés? A kérdésre Budai László a Misszió Tours ügyvezetője sem ismeri, mert a zarándoklat szellemisége nem ismeri a gyűlölködést.
Vasárnapi újság – Kossuth – május 13., vasárnap, 6:00
Szerkesztő: ifj. Tóth György
Műsorvezető: Juhász Zsolt
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.