Galántai Zoltán tudománytörténész a Kossuth Rádió Tér-Idő című műsorában elmondta: erre a korszakra úgy szoktunk gondolni, mint egy tudományos forradalomra, amiben Galileinek akkor is fontos szerepe volt, ha nem is minden olyan találmány fűződik a nevéhez, amit neki szoktunk tulajdonítani.

Galileo Galilei (Pisa, 1564. február 15. – Arcetri, 1642. január 8.) a fizikában az elsők között honosította meg a kísérleteket és a méréseket, új módszereket adva ezzel a fizikának, és a többi természettudománynak. A csillagászatban ugyancsak az elsők között használt távcsöveket csillagászati jelenségek és égi objektumok megfigyelésére. Eredményei ellentmondtak az uralkodó ptolemaioszi, geocentrikus világképnek, ezért összeütközésbe került a katolikus egyházzal.

Újat hozott kísérleteivel

Galilei újat hozott a kísérleteivel, a klasszikus arisztoteliánus fizikából kinőve pártolt át az új tudományhoz, ami leegyszerűsítve azt mondja: „kísérlet, megfigyelés és ellenőrzés”. Ez teljesen ellentétes a klasszikus arisztotelészi tudományfelfogással – közölte a történész.

Az arisztotelészi fizikához képest – amely abból indult ki, hogy a testek addig mozognak, amíg mozgatja valaki – komoly előrelépés volt a „tehetetlenségi elv” levezetése, amely szerint „a testek addig mozognak, amíg valami le nem lassítja őket” – hívta fel a figyelmet Galántai Zoltán.

Egyesítette az égi és a földi fizikát

1610-ben jelent meg Galilei első tudományos munkája, ami már az égitestekről szól. Galilei egyesítette az égi és a földi fizikát, ami forradalmi gondolat volt, de valahol arisztoteliánus maradt a megközelítéseiben – fogalmazott Galántai Zoltán.

A Tejút látható az égbolton a felvidéki Tajti-víztározó felett 2016. augusztus 28-án. MTI Fotó: Komka Péter

Galilei megállapította, hogy a Tejút csillagokra oszlik fel, valamint a Jupiter holdjainak felfedezésével igazolta kopernikuszi, heliocentrikus elméletet, amely szerint minden a Nap körül kering, és a Nap van a Naprendszer középpontjában – közölte.

Megjegyezte: az újkori tudományos közvélemény azonban úgy fogadta el a heliocentrikus rendszert, hogy nincsenek meggyőző bizonyítékok mellette. „Ez nem azt jelenti, hogy a heliocentrikus rendszer nem igaz a Föld-középpontú elmélettel szemben, hanem előfordul, hogy a tudománytörténet hibás következtetések alapján helyes eredményre jut” – fogalmazott a történész.

Április 23-tól egy héten át a budapesti olasz nagykövetség és a Kossuth Rádió közös tematikus programja határozza meg a rádió műsorfolyamát. Az olasz hét célja a Magyarország és Olaszország között meglévő jó kapcsolat ápolása. Nem változik a rádió műsorrendje, a csatorna ismert és kedvelt adásaiba építik be az olasz témákat.