Január 8., hétfő:
Fazekas Mihály
„Fazekas Mihály annak a Debrecenben kivirágzó irodalmi kultúrának, amely a felvilágosodásból vezetett a romantika felé, Csokonai után ő a legjelentékenyebb alakja, és még a hazai tudománytörténetet sem lehet úgy elmondani, hogy kimaradjon belőle Fazekas Mihály, a botanika tudósa, a hazai növénytan tudományának egyik fontos előfutára.” – Hegedűs Géza.
Fazekas Mihály verseit Bitskey Tibor és Mádi Szabó Gábor mondja el.
– A debreceni első kalendáriomba (Bitskey Tibor)
– Kalendáriom magyarázatja után (Mádi Szabó Gábor)
Január 9., kedd:
Csanádi Imre
„A formai tökéletességéről ismert Csanádi költészete mélyen gyökerezik a hazai műveltség ezer esztendejében, a folklórban, s közben nagyon modern. Tárgyias látásmódja révén a 20. század hagyományőrző és újító törekvéseivel egyaránt rokon.” – Alföldy Jenő
Csanádi Imre versét Vallai Péter mondja el.
– Hóolvadás
Január 10., szerda:
Csukás István
„Nincs szebb, mint az élet, és nem is érdemes szebbet kitalálni.” – Csukás István A költő versét Vajda László előadásában hallják.
– Tegnap még hó esett
Január 11., csütörtök:
T.S Eliot
T.S.Eliot újfajta versritmust akart megvalósítani, amely a beszélt nyelvhez áll a legközelebb, szeme előtt olyan költői „beszédmód” kialakítása lebegett, amely a művelt ember sajátja, „nem pedáns, de nem is közönséges”. Az Amerikában 1888-ban született író az irodalmi Nobel-díjat 1948-ban kapta meg „a modern költészet úttörőjeként nyújtott figyelemre méltó teljesítményéért”. T.S. Eliot versét Bodor Tibor mondja el.
– Az üresek (Ford Vas István fordításában)
Január 12., péntek:
József Attila
„Kiterített fagyos hálóm
az ég, ragyog –
jeges bogai szikrázón
a csillagok”. – József Attila. Sinkovits Imrét hallják.
– Téli éjszaka
Január 13., szombat:
Áprily Lajos
„Mi a titka az Áprily-versek varázsának? Hiszen aligha van versolvasó ember, akit el ne bűvölne ez a költészet, ez a formatökély, amellyel egy tiszta lelkű, szerényen, sőt szemérmesen nagy műveltségű, egyértelmű világossággal gondolkodó és érző művészember kifejezi magát. Talán éppen a tisztaság az, ami elsősorban megragadja a lelket: tisztaság a lélekben, tisztaság a mondatokban, verssorokban, ritmusban, rímekben és életigényekben.” – Hegedűs Géza
Áprily Lajos verseit Kállai Ferenc, Bánffy György és Básti Lajos mondja el.
– Erdei út (Kállai Ferenc)
– Menjünk a hóba (Bánffy György)
– Pilinkézz porka hó (Básti Lajos)
Január 14., vasárnap:
Jékely Zoltán
„Jékely elégikus költő volt, csupa emlék, reflexió, elvágyódás, jellegzetes gesztusa a búcsú, lelkiállapota a múltra révedés, a világ iránt érzett testvéri részvét. A múltban kutatva, emlékeken merengve fedezte fel önmagát, személyiségének titokzatos, benső tájait.” – Pomogáts Béla. Jékely Zoltán verseit Benkó Gyula és Kálmán György előadásában hallják.
– Házsongárdi éjszaka (Benkő Gyula)
– Téli mese (Kálmán György )
Vers napról napra – Kossuth – január 8. – január 14., 20:53
A műsort Bognár Monika, Kakó Gyula és Maksay Helga készítette
MTI Fotó: Mohai Balázs
A belépéssel kijelenti, hogy elolvasta és elfogadta az Adatkezelési nyilatkozatot.