Ma délben a hegymagasi római katolikus templom harangja szól a Kossuth Rádióban.
Hegymagas a Balaton-felvidéken, Tapolcától hat kilométerre, a Szent György-hegy lábánál fekvő, Árpád-kori eredetű település. Első ismert írásos említése egy 1083 és 1095 között keletkezett pannonhalmi oklevélben fordul elő. A XIII. században két Hegymagas volt, s mivel az egyik a bencés apátság birtoka volt, elnevezték Apátinak: ez a mai Kisapáti. Hegymagas régi templomait 1274-ben említik először az oklevelek, Szent György és Szent Kereszt néven. A török időkben a település elpusztult. 1755-ben a Szent Márk templomot a földbirtokos Lengyel család újjáépíttette és Szent Lőrinc tiszteletére dedikálta. 1778-ban már újfent romos állapotban volt, ezért a XIX. század elején Lengyel Antal lebontatta. A hívek és Lengyel Anna adományából 1823-ra felépült a ma is álló templom, amelyet 1914-ben kibővítettek, és neoromán stílusban átalakítottak.
A hegymagasi Szent Lőrinc templom tornyában három harang lakik. A 90 centi alsó átmérőjű nagy és az 50 centis kisharangot Seltenhofer Frigyes Fiai öntötték 1926-ban, Sopronban. A középső harangot, mely 60 centiméter átmérőjű, Tóth Árpád öntötte Veszprémben 1908-ban.