Ma délben a Budapest, Szilágyi Dezső téri református templom harangja szól a Kossuth Rádióban.
A templom a budai Duna-part látképének meghatározó eleme. Az ötszög alaprajzú, vörös téglás, neogótikus stílusú, színes Zsolnay-cserepekkel fedett istenháza 1893 és 95 között épült. Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítéséig mindössze két református temploma volt a fővárosnak. Az I. és II. kerületi reformátusok kezdetben a budavári evangélikus templomban tartották istentiszteleteiket, de az 1880-as években a növekvő létszám miatt szükségessé vált saját templom építése. A tervpályázat nyertese, Pecz Samu, hatszáz ember befogadására alkalmas templomot tervezett. A különleges, szabályos ötszög elrendezésű épület közepén az úrasztala áll, amit körbevesznek a hívek a főhajót övező négy oldalhajóban. Ezek a négy evangélistáról kapták a nevüket: az óramutató járása szerint Máté, Márk, Lukács és János tereibe érkezünk, míg a főhajó Pál apostol nevét viseli. Az oldalfalakon evangéliumi idézetek olvashatók.
A Budai Református Templom 62 méter magas tornyában három acélharang lakik, amelyeket 1895-ben öntöttek Bochumban az építész megrendelésére, összehangolva. Készült egy negyedik harang is: a Borosnyai házaspár adományozta, ám ennek hangja nem illeszkedett a többihez. Ezért 2012-ben a Budai Református Egyházközség elajándékozta az új templomot építő pestszentlőrinc-szemeretelepi gyülekezetnek, így azóta onnan hirdeti Isten dicsőségét.