Ma délben a városlődi római katolikus templom nagyharangja szól a Kossuth Rádióban.
Városlőd a Bakony egyik legszebb részén, a festői Szent Mihály völgyben fekszik, Veszprémtől mintegy 20 kilométerre nyugatra, a 8-as főút mellett. Már a bronzkorban lakott terület volt, határában működött 1346 és 1554 között a híres lövöldi karthauzi kolostor, latin megnevezéssel Vallis Paradisii, azaz Paradicsomvölgy, mely olyannyira jelentős hellyé vált, hogy 1409-ben mezővárosi rangot kapott. 1480-ban Mátyás király is meglátogatta Aragóniai János pápai követtel. A török hódoltság idején csaknem egészen elnéptelenedett az egész vidék, ezért 1720 után gróf Eszterházy Imre veszprémi püspök német telepeseket hívott be. Utóda, Padányi Bíró Márton 1747 és 50 között megépíttette a Szent Mihály templomot. 1962-ben Németh Péter régész megállapította, hogy a templom déli fala és a szentély zárófala teljes magasságáig a régi, híres kolostortemplomból maradt fenn, ehhez építették hozzá a barokk korban a többi részt. Híres a roppant méretű Szent Mihály főoltár, mely Schmidt Ferenc művészi alkotása. Eredetileg a Veszprémi Székesegyházba rendelték, de ismeretlen okból végül Városlődre került. A szószék hasonló művészi igényességgel készült.
A városlődi Szent Mihály templom 1770-ben épült tornyában három harang lakik: a 18 kilós lélekharang, az 1920-ban készült 114 kilós kisharang és a 310 kilós nagyharang, melyet Ducsák István öntött 1962-ben, Őrszentmiklóson.