Ma délben a pécsi székesegyház harangja szól a Kossuth Rádióban.
Szent István király idejében - amikor 1009-ben Pécs püspöki szék-hely lett - építették meg a mostani bazilika elődjét. Mai alakját a XIX. század utolsó éveiben nyerte el, Dulánszky Nándor püspöki szolgálata idején. Ez az átépítés adta vissza a templomnak eredeti román stílusát. A bazilika szentélyében az Ószövetség jeleneteit ábrázolják a falfestmények, míg a templomhajó ezt kísérő részében az Újszövetség főbb mozzanatait láthatjuk. A templom mellékhajóinak a freskói Szent Péter és Pál apostol életéből mutatnak be részleteket. A mennyezet szemet gyönyörködtető, 4x4 méteres, 13 részből álló kazettasora Keresztelő Szent Jánost és a 12 apostolt ábrázolja, majd a többi kazetta a kereszténység 54 legfontosabb szentjét mutatja meg. A székesegyház altemploma részben ókeresztény épületek maradványaira épült. Az altemplomban nyugszik Janus Pannonius pécsi püspök és humanista költő. A Szent István téren, ahol a négytornyú bazilika magasodik, számos ókeresztény sírkamra található. Az egyikben a Madonna-kép a Mária-tisztelet első hazánkban ismert emléke. A székesegyház négy harangja közül a nyugati toronyból megkonduló majd négy tonnás harangot Péter apostolról nevezték el, 1819-ben öntötte Weinbert Péter, és hazánk hetedik legnagyobb harangjaként tartják számon.